A h�siess�g �s a nemes l�lek jelk�pe Portug�li�ban

Az Alt�r-real fajta teny�szt�se 1748-ban kezd�d�tt, amikor a Braganza-h�z uralkod�ja, V. J�nos a lisszaboni lovasakad�mia kiszolg�l�s�ra kir�lyi m�nes megalap�t�s�s rendelte el Vila de Portel-ben. A m�nes nyolc �vvel k�s�bb a d�lportug�l Alt�r do Cha�ba k�lt�z�tt: innen sz�rmazik a fajta neve is. Az Alt�r-real fajta alapj�t a jerezi m�nesb�l hozott mintegy 300 andal�z  m�n �s kanca adta. A sok�ig tisztav�r�en teny�sztett �llom�nyt t�bb csap�s is �rte: a spanyol (�s portug�l) lovak szerelmese, Nap�leon sz�mos egyedet zs�km�nyolt, majd 1834-ben, a lemond�sra k�nyszer�tett Mih�ly kir�ly t�voz�sakor, a zavaros politikai viszonyok miatt v�g�l bez�rt�k a kir�lyi m�nest. A marad�k �llom�nyt ir�ny�t�s n�lk�l, a fajt�hoz nem ill� idegen v�rrel keresztezt�k: arab, angol teliv�r, hannoveri �s normann egyedekkel. A fajta megment�se a Sorraia t�rt�net�ben is nagy szerepet j�tsz� Andrade csal�dnak k�sz�nhet�. Ruy d'Andrade 1942-ben a zapata m�nesb�l sz�rmaz� andal�z, �s kisebb m�rt�kben lustiano v�rvonalakat haszn�lt a kihal�s sz�l�re sodr�dott fajta megment�s�re. A teny�szt�s szempontj�b�l �rt�ktelen egyedeket nem engedtek a m�nesbe, kiz�r�lag a legjobb lovak maradhattak. Az �gy kiteny�sztett, modern Alt�r-real a korai �s�k sz�mos tulajdons�g�t meg�rizte. A nemes megjelen�s�, temperamentumos, k�nny� h�tas ma igen kedvelt d�jlovagl�sban �s hobbil�k�nt is.

Inform�ci�k:

V�rm�rs�klet: melegv�r�
Marmagass�g bottal: 153-163 cm
Sz�n: leggyakrabban pej vagy s�t�tpej, de sz�rke �s s�rga is el�fordul
Fel�p�t�s: nemes fej, viszonyleg r�vid, enyh�n �velt nyak, er�s v�llak, r�vid, kompakt test, j�l izmolt far, terjedelmes ugr�iz�letek, d�s s�r�ny �s farok
Jellemz�k: b�tor l�, kit�n� pszihikai adotts�gokkal, tanul�kony, bar�ts�gos, j� min�s�g� alapj�rm�dokkal rendelkezik
Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt
Sz�rmaz�si hely: Portug�lia
Eredet: 18. sz�zad
�lettere: mediterr�n �ghajlat

�rdekess�g

Gyakran tal�lkozni vele bemutat�kon: Az atletikus Alter-real kit�n�en alkalmas a spanyol lovasiskola f�ld feletti gyakorlatainak v�grehajt�s�ra is, ez�rt gyakran tal�lkozni vel�k bemutat�kon is. A fajta a 20. sz�zadig a r�mai katolikus kir�lys�g szimb�lumrendszer�ben a h�siess�g �s a nemes l�lek jelk�pek�nt �lt az emberek tudat�ban. Nem csoda, hogy aki tehette Alt�r-realon lovagolt.

copyright: horses16.gp