Vad t�jak �de sz�nfoltja

  A mint�s sz�rzet� lovak a t�rt�nelem folyam�n mindig kiemelt figyelmet kaptak: 20 000 �ves barlangrajzokon m�r l�that�k, �s sok k�s�bbi kult�r�ban nyomon k�vethet� az emberek ir�ntuk �rzett tisztelete. Nem csoda, hogy a 18. sz�zadban kialakult appaloosa m�ig nagy n�pszer�s�gnek �rvend. A fajta �seit, melyek k�l�nb�z� fajt�khoz tartoz� ib�riai egyedek voltak, a spanyol h�dit�k vitt�k Amerik�ba.   
  Az appaloos�t a Nez Perc� indi�nok kezdt�k el tudatosan teny�szteni 1710 k�r�l, a nyugati Washington, Oregon �s Ideho �llamban. Innen ered a fajta neve is, hiszen Palouse egy oregoni v�ros �s foly�, melyb�l az appalousey sz�n kereszt�l kialakult a ma haszn�latos forma. Az indi�n t�rzsek k�z�tt �l�nk l�kereskedelem folyt, de a Nez Perc�k mindig �gyeltek r�, hogy a legobb egyedeket megtarts�k �s tov�bbteny�ssz�k, az intelligencia �s a sebess�g jav�t�s�nak �rdek�ben. 
  Az 1800-as �vek v�g�n az appaloosa seg�tett a Nez Perc�knek megsz�kni a feh�r h�d�t�k el�l. A menek�l�k kb. 2000 km-t tettek meg szikl�s, r�szben nehezen j�rhat� ter�leteken. Amikor a feh�rek legy�zt�k az indi�nokat Montan�ban, a foltos lovak a h�d�t�k� lettek, illetve sz�tsz�ledtek. 1938-ig �gy t�nt, senkit sem �rdekel az appaloosa sorsa. Ekkor azonban megalap�tott�k az appaloosa teny�szt�egyes�let�t, melynek feladata a fajta meg�rz�se lett. Ma t�bb mint 500ezer egyedet regisztr�lnak. Az egyedek hobbil�k�nt �s sportra egyar�nt alkalmasak. Leggyakrabban westernversenyeken lehet tal�lkozni vel�k.

Infrom�ci�k

V�rm�rs�klet: melegv�r�
Marmagass�g bottal: 144-155 cm
Sz�n: foltos, vil�gos, m�rv�nysz�n� b�r, selymes sz�r, s�r�ny �s farok, cs�kaszem
Fel�p�t�s: nagy a k�l�nbs�g az egyes egyedet k�llem�ben, �ltal�ban finom, intelligens fej, ar�nyos, t�meges test, ritka, r�vid s�r�ny
Jellemz�k: kiegyens�lyozott karakter�, bar�ts�gos, sz�v�s, j� �ll�k�pess�ggel rendelkezik
Hasznos�t�s: h�tasl�kk�nt
Sz�rmaz�si hely: USA, Oregon �llam
Eredet: 18. sz�zad
�lettere: m�rs�kelt �v

�rdekess�g 

  Vannak appaloosa egyedek, melyek egysz�n� sz�rzettel sz�letnek, de a b�r�k m�r sz�let�s�kt�l fogva foltos. K�s�bb a sz�rzeten is megjelenik a b�r mint�zata. M�s csik�k m�r sz�let�s�k �ta foltosak, de azok form�i k�t�ves korig m�g v�ltozhatnak. 
  A fajt�t �t sz�nben teny�sztik. A p�rductarka vi�gos alapsz�n�, a testen tal�lhat� k�l�nb�z�, s�t�t sz�n� foltokkal. A takar�foltos teste feh�r, melyen mindenf�le sz�n� foltok tal�lhat�k. A h�pehelyfoltos alapsz�ne b�rmilyen lehet, kiv�ve sz�rke, melyen feh�r p�tty�k tal�lhat�ak. A m�rv�nyfoltos teste teljesen tarka. Az ag�ttartka feh�r foltos s�t�t alapsz�nen.

copyright: horses16.gp