Allah teremtménye,
aki szárnyak nélkül is tud repülni
Az arab telivér a világ legrégebbi, körübelül 7000 évvel ezelőtt megszelídített házilófajtája. Az arab származása máig ismeretlen, de a fajtája ősének egy Baz nevű kancát és egy Hoshaba nevű mént tekintenek. Az arab-félszigeten élő, sivatagi beduin törzsektől számos romantikus történet származik az arab telivér teremtéséről. A beduinok mélyen hittek benne, hogy a ló Allah ajándéka, aki a sivatagi déli szelet olyan teremtménnyé formálta, mely szárnyak nélkül is tud repülni. A beduinokat bensőséges viszony fűzte a lovaikhoz, hisz a törzsi harcokban az arab telivérnek köszönhették a túlélést: a gyors, erős, szívós, bátor és nagy küzdőszellemű lovak a végsőkig engedelmeskedtek a gazdáik akaratának.
A beduinok minden külső hatástól féltve őrizték a ménest, és feljegyezték a tisztavérű tenyésztés összes adatát. Ennek köszönhető, hogy a jó tulajdonságok hosszú évezredek alatt megszilárdulhattak a fajtában. Ez teszi az arab telivért azzá a páratlan átütően örökítő fajtává, mely később meg tudta reformálni a világ lótenyésztését. Mára talán nincs a világon olyan házilófajta, melyben valamely hányadben nem folyna arab vér. Az arab hatott a haflingra, a spanyol lóra, a percheronra, a belga hidegvérűre, a holsteinire, a lipicaira, a brit pónifajtára, a morganre, a donira, a akhal-tekinire, az összes magyar lófajtára, és a sort még bőségesen folytathatnánk. A világhirű angol telivér, mely szinte minden sportlófajtát átformált, maga is három arab méntől származik.
Az arab telivér fajtához tartozik minden ló, mely szerepel bármely, az Arab Lovat Tenyésztők Világszövetsége (World Arabian Horse Organisation, WAHO) által elismert méneskönyvben vagy nyilvántartásban. Új egyedek csak akkor vehetők nyilvántartásba, ha minden ősük a fajtához tartozik. Ma a világ minden részén tenyésztik az arabot, melyek bizonyos ménesekben egyedi jellegzeteséggel bírnak.
A sivatagi arab (arab-félszigeti és egyiptomi) feje például kimondottan konkáv, míg a spanyolországi arab feje majdnem egyenes. A lengyel arab, melyet a Janow Podlanski ménesben tenyésztettek, későn érő típus. Nagy-Britanniában a Crabbet Park ménesében tenyésztenek arab telivért, mely tömegesebb a többi arabhoz képest. A crabbet típus adta az amerikai és ausztrál arabtelivér-tenyésztés alapját. Németországban Marbachban tenyésztik a sváb arabot. Az arab telivér minden jó tulajdonsága ellenére nem igazi sportlótípus. Egyedül a távlovaglásbam tud világszínvonalon teljesíteni. A többi szakágban közvetve, más fajtákkal keresztezett utódai révén van jelen.
Információk
Vérmérséklet: telivér
Marmagasság bottal: 144-160 cm
Szín: minden szín, kivéve tarka
Felépítés: csukafej, selymes sörény és farok, hatalmas, figyelmes szemek, ívlt nyak, dőlt vállak, rövid, izmos hát, gyakran egyenes far, magasan tűzött farok, acélos lábszerkezet
Jellemzők: szívós, kitartó, nemes, intelligens, jó mozgású, minden jó tulajdonságát átütően örökíti
Hasznosítás: hátaslóként, ritkán fogatban
Származási hely: Arab-félsziget
Eredet: történelem előtt
Élettere: sivatag
Érdekesség
Az arab lónak egyedülálló módóm csak 17 bordája, 5 ágyékcsigolyája és 16 farokcsigolyája van. A többi lófajtának ezekből 18-6-18 darab található. Az arab ló iránti tisztelet annak is köszönhető, hogy a 7. században Mohamed próféta tanításai kötelezővé tették a lovak tiszteletét.
copyright: horses16.gp
|