Allah teremtm�nye, 
aki sz�rnyak n�lk�l is tud rep�lni

  Az arab teliv�r a vil�g legr�gebbi, k�r�bel�l 7000 �vvel ezel�tt megszel�d�tett h�zil�fajt�ja. Az arab sz�rmaz�sa m�ig ismeretlen, de a fajt�ja �s�nek egy Baz nev� kanc�t �s egy Hoshaba nev� m�nt tekintenek. Az arab-f�lszigeten �l�, sivatagi beduin t�rzsekt�l sz�mos romantikus t�rt�net sz�rmazik az arab teliv�r teremt�s�r�l. A beduinok m�lyen hittek benne, hogy a l� Allah aj�nd�ka, aki a sivatagi d�li szelet olyan teremtm�nny� form�lta, mely sz�rnyak n�lk�l is tud rep�lni. A beduinokat bens�s�ges viszony f�zte a lovaikhoz, hisz a t�rzsi harcokban az arab teliv�rnek k�sz�nhett�k a t�l�l�st: a gyors, er�s, sz�v�s, b�tor �s nagy k�zd�szellem� lovak a v�gs�kig engedelmeskedtek a gazd�ik akarat�nak. 
  A beduinok minden k�ls� hat�st�l f�ltve �rizt�k a m�nest, �s feljegyezt�k a tisztav�r� teny�szt�s �sszes adat�t. Ennek k�sz�nhet�, hogy a j� tulajdons�gok hossz� �vezredek alatt megszil�rdulhattak a fajt�ban. Ez teszi az arab teliv�rt azz� a p�ratlan �t�t�en �r�k�t� fajt�v�, mely k�s�bb meg tudta reform�lni a vil�g l�teny�szt�s�t. M�ra tal�n nincs a vil�gon olyan h�zil�fajta, melyben valamely h�nyadben nem folyna arab v�r. Az arab hatott a haflingra, a spanyol l�ra, a percheronra, a belga hidegv�r�re, a holsteinire, a lipicaira, a brit p�nifajt�ra, a morganre, a donira, a akhal-tekinire, az �sszes magyar l�fajt�ra, �s a sort m�g b�s�gesen folytathatn�nk. A vil�ghir� angol teliv�r, mely szinte minden sportl�fajt�t �tform�lt, maga is h�rom arab m�nt�l sz�rmazik. 
  Az arab teliv�r fajt�hoz tartozik minden l�, mely szerepel b�rmely, az Arab Lovat Teny�szt�k Vil�gsz�vets�ge (World Arabian Horse Organisation, WAHO) �ltal elismert m�nesk�nyvben vagy nyilv�ntart�sban. �j egyedek csak akkor vehet�k nyilv�ntart�sba, ha minden �s�k a fajt�hoz tartozik. Ma a vil�g minden r�sz�n teny�sztik az arabot, melyek bizonyos m�nesekben egyedi jellegzetes�ggel b�rnak.
  A sivatagi arab (arab-f�lszigeti �s egyiptomi) feje p�ld�ul kimondottan konk�v, m�g a spanyolorsz�gi arab feje majdnem egyenes. A lengyel arab, melyet a Janow Podlanski m�nesben teny�sztettek, k�s�n �r� t�pus. Nagy-Britanni�ban a Crabbet Park m�nes�ben teny�sztenek arab teliv�rt, mely t�megesebb a t�bbi arabhoz k�pest. A crabbet t�pus adta az amerikai �s ausztr�l arabteliv�r-teny�szt�s alapj�t. N�metorsz�gban Marbachban teny�sztik a sv�b arabot. Az arab teliv�r minden j� tulajdons�ga ellen�re nem igazi sportl�t�pus. Egyed�l a t�vlovagl�sbam tud vil�gsz�nvonalon teljes�teni. A t�bbi szak�gban k�zvetve, m�s fajt�kkal keresztezett ut�dai r�v�n van jelen.

Inform�ci�k

V�rm�rs�klet: teliv�r
Marmagass�g bottal: 144-160 cm
Sz�n: minden sz�n, kiv�ve tarka
Fel�p�t�s: csukafej, selymes s�r�ny �s farok, hatalmas, figyelmes szemek, �vlt nyak, d�lt v�llak, r�vid, izmos h�t, gyakran egyenes far, magasan t�z�tt farok, ac�los l�bszerkezet
Jellemz�k: sz�v�s, kitart�, nemes, intelligens, j� mozg�s�, minden j� tulajdons�g�t �t�t�en �r�k�ti
Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt, ritk�n fogatban
Sz�rmaz�si hely: Arab-f�lsziget
Eredet: t�rt�nelem el�tt
�lettere: sivatag

�rdekess�g

Az arab l�nak egyed�l�ll� m�d�m csak 17 bord�ja, 5 �gy�kcsigoly�ja �s 16 farokcsigoly�ja van. A t�bbi l�fajt�nak ezekb�l 18-6-18 darab tal�lhat�. Az arab l� ir�nti tisztelet annak is k�sz�nhet�, hogy a 7. sz�zadban Mohamed pr�f�ta tan�t�sai k�telez�v� tett�k a lovak tisztelet�t.

copyright: horses16.gp