Az olasz mez�gazdas�g egykori munk�sa

A bardigiano a Parma tartom�nybeli Ceno-v�lgyben tal�lhat� Bardi nev� hegyi falur�l kapta a nev�t. A t�rs�g az Appenninek �szaki r�sz�n tal�lhat�, Parma, Piacenza �s Ligria t�rs�ge k�z�tt, ahol a k�z�pkorban saj�t hadsereggel rendelkez�, �n�ll� mini�llam l�tezett. A bardigiano kialakul�s�r�l nincsenek pontos adatok. A fajta az �kori R�ma vir�gz�sa idej�n m�r biztonyosan fellelhet� volt, �s viszonyleg elszigetelt �lettere miatt keveset v�ltozott �vezredek alatt. A bardigiano kialakul�s�ra minden val�sz�n�s�g szerint berber v�r is hatott. 
Mivel a fajta t�bb, Nagy-Britanni�bal fellelhet� p�nifajt�hoz nagyon hasonl� jegyeket mutat, val�sz�n�, hogy a bardigiano �sei k�z� tartozik a kelta p�ni is. A bardigian�ra k�s�bb az avelignese fajt�n kereszt�l a D�l-Tirolb�l sz�rmaz� haflingi is hatott. A bardigiano a k�z�pkorban ig�sl�k�nt terjedt el, f�k�nt a mez�gazdas�gban �s az erd�gazd�lkod�sban hasznos�tott�k. Biztos l�pte az utakban �ltal�ban nem b�velked� hegyvid�keken, valamint a nagy ellen�ll�k�pess�ge nagy h�ing�s �s sz�ls�s�ges id�j�r�si viszonyok k�z�tt felbecs��hetetlen �rt�k�v� tette.
 Tov�bbi �rt�kes tulajdons�ga, hogy rendk�v�l j�l hasznos�tja a t�pl�l�k�t, ez�rt viszonylag kev�s takarm�nnyal is komoly teljes�tm�nyre k�pes. A fajta a II. vil�gh�bor�, valamint a g�pes�t�s hat�s�ra a kihal�s sz�l�re ker�lt. Az 1970-es �vekben ny�jtott �llami seg�ts�ggel siker�lt megmenteni a bardigianot. Ma az �ves teny�szbemutat�kon kb. 300ezer egyed vesz r�szt.

Inform�ci�k

V�rm�rs�klet: melegv�r�
Marmagass�g bottal: 138-146 cm (m�nek), 134-144 cm (kanc�k), kisl�
Sz�n: minden alapsz�n
Fel�p�t�s: finom fej, r�vid f�lek, nagy szemek, rendk�v�l sz�les, vastag nyak, r�vid, kompakt test 
Jellemz�k: biztos l�b�, sz�v�s, er�s, gyors, bar�ts�gos, kiegyens�lyozott
Hasznos�t�s: m�lh�s �s k�nny�ig�s l�k�nt
Sz�rmaz�si hely: Olaszorsz�g, �szak-Appeninek
Eredet: t�rt�nelem el�tt
�lettere: mediterr�n hegyvid�k

�rdekess�g

A bardigiano k�s�n �r� fajta. Teljes terhel�s al� �ltal�ban csak �t�ves kora ut�n vehet�.  1992. �ta arab taliv�r m�nek is fedeznek bardigiano kanc�kat. Az �gy sz�letett egyedeket bardarabnak nevezik. Ezek az egyedek j�l �tv�zik a k�t fajta k�v�natos tulajdons�gait.

copyright: horses16.gp