A nemes k�llem� hidegv�r�

A boulogne-i (ejtsd: bulonyi) az egyik legk�l�nlegesebb hidegv�r� fajta, mivel finom �s sz�p feje miatt, robosztus k�lleme ellen�re is sokkal nemesebb megjelen�s�, mint a t�bbi hidegv�r�. A fajta alapj�t az �szaknyugat-franciaorsz�gi t�rs�gben �shonos hidegv�r� l��llom�ny k�pezte. A jelenlegi fajta kialakul�sa Kr. e. 54-ben, Julius Ceasar r�mai dikt�tor uralkod�s�nak idej�n kezd�d�tt, amikor az akkori Gallia tartom�nyba keleti, els�sorban arab v�r� harci m�nek �rkeztek. A boulogne-it ekkor �rte el�sz�r arab hat�s, amely a fajta k�llem�n is er�sen mutatkozott. 
A k�z�pkorban neh�z p�nc�los harcosok haszn�lt�k a boulogne-it. Az �llom�nyt ekkoriban mecklenburgi v�rrel keresztezt�k a k�v�nt teny�szc�l el�r�s�nek �rdek�ben. A k�s�bbiekben andal�z, spanyol �s arab v�r is hatott a fajt�ra, melyet a 17. sz�zad �ta h�vnak hivatalosan is boulogne-inak. Ebben az id�szakban a fajta k�t t�pus�t lehetett elk�l�n�teni: az �gyes, mozg�kony mareyeur-t, mely a tengeri halkeresked�k lova volt, valamint a neh�tig�s dunkerque-et. A mareyeur m�ra gyakorlatilag kihalt, mivel az egyedek tisztav�r� teny�szt�s�t nem tartott�k fent. A boulogne-i 1986 �ta rendelkezik saj�t teny�szt�egyes�lettel, �s a fajt�t m�ig el�szeretettel alkalmazz�k a csal�di gazdas�gokban. Emellett sz�ps�ge �s �l�nk mozg�sa miatt hobbil�k�nt is n�pszer�.

Inform�ci�k

V�rm�rs�klet: hidegv�r�
Marmagass�g bottal: 155-170 cm
Sz�n: sz�rke, n�ha s�rga vagy pej
Fel�p�t�s: a testhez k�pest finom fej, z�m�k, sz�les test, feszes far, er�s l�bszerkezet
Jellemz�k: rendk�v�l eleg�ns, nyugodt karakter�, nagy munkab�r�s�
Hasznos�t�s: ig�sl�k�nt, �jabban h�task�nt is
Sz�rmaz�si hely: Franciaorsz�g, Boulogne, Desvres, Marquise
Eredet: Kr.e. 1.- Kr. u. 1. sz�zad
�lettere: �ce�ni �s nedveskontinent�lis �ghajlat

�rdekess�g

A kis boulogne-i ig�sl� bottal m�rt magass�ga 155-160 cm, a nagy ig�sl�� pedig 160-170 cm.

Franciaorsz�gon k�v�l Belgiumban, Hollandi�ban �s D�ni�ban tal�lkozhatunk m�g bolougne-i egyedekkel.

copyright: horses16.gp