Az ember tenysztette,
mgis vadon l
A bugyonnijt a volt Szovjetuni lovassga szmra tenysztettk ki a 20. szzad els felben. A fajtt a kormny rendeletre az 1917-es orosz forradalom egyik kulcsfigrja, Szergej Bugyonnij marsall alaptotta 1921-ben. A mnes otthonul a Moszkvtl mintegy 200 km-re fekv, legelkben gazdag Rosztov vidkt vlasztottk. A bugyonnij az orosz doni, a csernomor s az angol telivr fajtk kersztezsvel jtt ltre. A tenyszts 657 kancval s 4 mnnel kezddtt.
A fajta legfontosabb alaptmnje az 1916-os szlets Szinpatyag lett, melynek nagyapja a vilghr angol telivr, St. Simon volt. Az 1950-es vekben egy ksrlet sorn szabadon engedtek nhny bugyonnij egyedet a Rosztovhoz kzeli Manics-t egyik szigetn. Az llomny emberi beavatkozs s kivlrl odajuttatott tpllk nlkl is fennmaradt, st jelentsen megntt, s a mai napig vadon l a szigeten. A ksrlet bebizonytotta, hogy egy, az ember ltal kitenysztett fajta magra hagyva is kpes alkalmazkodni a termszet adta krlmnyekhez.
A bugyonnijt termszetesen emberi irnyts alatt is tenysztik. A legnagyobb mnes mig az egykori szovjet hadsereg volt bzisa, a rosztovi tenysztelep. Az egyedek kitn htaslovak, hisz minden jrmdjuk harmnikus, lapos s trlel, ezenkvl remekl ugranak, s tanulkonyak. A bugyonnij esetekben fogatban is elfordul, illetve knnyigs hasznlatra is alkalmas.
Informcik
Vrmrsklet: melegvr
Marmagassg bottal: 152-163 cm
Szn: minden alapszn, leggyakrabban srga
Felpts: nemes, egyenes fej, hossz nyak, ers mar, dlt vllak, keskeny szgy s test, kzepesen hossz ht, knny test, kzepesen hossz, nha enyhn szablytalan lbak, ers pataszerkezet
Jellemzk: gyors, robbankony, lapos, trlel mozgs, ltalban j ugrkpessggel rendelkezik
Hasznosts: htaslknt, esetekben fogatban, s knny mezgazdasgi munkra
Szrmazsi hely: Oroszorszg, Rosztov
Eredet: 20. szzad
lettere: sztyepp
rdekessg
A bugyonnij legtbb egyede aranysrga szn. Ezt a tulajdonsgt a doni fajttl rklte. A bugyonnijt 1949 ta ismerik el az egsz vilgon nll fajtaknt
copyright: horses16.gp

|