A tenger lova

     A camargue-i az egyik legr�gebbi, a mai napig az eredeti k�rnyezet�ben �l� l�fatja. Minden val�sz�n�s�g szerint  a solutr� fajt�t�l sz�rmazik, ami kb. 50 000 �vvel ezel�tt a mai Camargue tartom�ny mocsaraiban �lt, s melynek �br�zol�s�val a mintegy 16 000 �ves lascaux-i �s niaux-i barlangrajzokon is tal�lkozhatunk. A solutr� csontv�za �s testfel�p�t�se a tal�lt leletek alapj�n igen hasonl�t a camargue-i�hoz. 
    A solutr� m�nesek minden bizonnyal keveredtek Krisztus sz�let�se el�tt a t�rs�gben j�rt keleti g�t �s vand�l t�tzsek �zsiai lovaival, majd a 8. sz�zadi d�l-franciaorsz�gi barb�r inv�zi� sor�n a t�rs�gbe ker�lt keleti �s szarac�n v�r� egyedekkel is. A katon�k ezekben az id�kben kiz�r�lag m�neken lovagoltak, ez�rt a fajt�k egym�ssal val� kevered�se csakis a keleti m�nek �s a helyi kanc�k r�v�n t�rt�nhetett meg. 
    Az �gy kialakult camargue-i term�szetes �lettere a d�l-franciaorsz�gi Rhone foly� d�lt�j�n l�v� l�pvid�k. Ez a nehezen megk�zel�thet� ter�let biztos�totta, hogy az �llom�ny a 8. sz�zad �ta nemigen keveredett idegen fajt�kkal. 
    A camargue-i rendk�v�l ellen�ll�: f� hi�ny�ban mocsarak n�v�nyzet�t is j�l hasznos�tja, rossz min�s�g� v�zzet is megiszik, elt�ri az ind�nk�nt viharosan tombol� misztr�lt, elviseli a mediterr�n �ghajlatb�l ad�d� h�s�get, �s pat�ja a talajt bor�t� s�s v�z ellen�re is eg�szs�ges marad. 
    A camargue-i, b�r 1968 �ta rendelkezik teny�szt�egyes�lettel, a mai napug f�lvadon, az eredeti k�rnyezet�ben �l. A teny�szt�s is term�szetes m�don zajlik: egy m�nhez t�bb kanca tartozik, melyek egy�tt elk�l�n�lt m�nest alkotnak. A teny�szt�k csak azt hat�rozz�k meg, hogy melyik m�n kaphasson kanc�kat. Maga a fedez�s �s a csik�k sz�let�se beavatkoz�s n�lk�l t�rt�nik. A sz�let�skor fekete, vagy s�t�tsz�rke csik�k 11-13 havi vemhess�g ut�n j�nnek a vil�gra. Ha a kanca a k�vetkez� �vben is vemhes, akkor 10 h�napig, ha viszont nem, akkor ak�r 2 �vig is szoptatja a csik�j�t. 
    A kancacsik�k 18 h�naposan v�lnak iver�rett�,m�g a m�nek m�sf�l, k�t �v alatt. A fajta egyedei k�s�n �r�k, ak�r 7 �ves korukig is n�hetnek, �s �ltal�ban ekkorra vil�gosodik ki a sz�rzet�k. 
    A camargue-it kiz�r�lag h�tasl�k�nt hasznos�tj�k. L�p�se �s v�gt�ja j� min�s�g�, �get�se viszont k�nyelmetlen, ez�rt ebben a j�rm�dban nemigen lovagolj�k. Eredetileg m�s �llatfajok, f�leg bik�k terel�s�re haszn�lt�k, amely funkci�ja a mai napig megvan. Ezenk�v�l ma a lovas turizmusban is jelent�s szerepet t�lt be. 
    K�lleme nem t�l eszt�tikus, hisz primit�v, esetenk�nt ar�nytalan testfel�p�t�ssel rendelkezik. Mozg�sa, �s a turist�k �ltal csod�lt, v�zben v�gt�z� m�nes azonben egyedi jelens�g: nem csoda, hogy a Camargue egyik jelk�p�v� v�lt.

Inform�ci�k

V�rm�rs�kel: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 135-150 cm (kisl�)

Sz�n: sz�rke

Fel�p�t�s: nagy, durva fej, r�vid nyak, hossz�, meredek lapocka, �vid h�t, csapott far, v�kony sz�rak, er�s, ter�lt pat�k

Jellemz�k: intelligens, tanul�kony, mozg�kony, �ltal�ban hossz� �let�

Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt, �llatok terel�s�re is

Sz�rmaz�si hely: Franciaorsz�g, Camargue

Eredet: t�rt�nelem el�tt

�lettere: mediterr�n mocs�rvid�k

�rdekess�g

A camargue-i minden teny�szt�j�nek saj�t jelk�p van, ami lehet c�mer vagy b�rmilyen m�s forma. A gazda ezt haszn�lja a lovai b�lyegz�s�hez, �gy minden egyedr�l meg�llap�that�, hogy pontosan honnan sz�rmazik.

A camargue-it k�l�nleges �lettere miatt a tenger lov�nak is nevezik. A m�nesek mintegy 6880 hekt�rnyi ter�letet birtokolnak, melynek a neve Lagune Etang des Vacar�s, �s D�l-Franciaorsz�g egyik legszebb term�szetv�delmi k�rzete.

copyright: horses16.gp