A lovak között vérmérséklet alapján két csoportot különíthetünk el egymástól: a melegvérűeket és a hidegvérűeket.

A hidegvérűek nagy testűek, igen erősek és nyugodt vérmérsékeltűek. A melegvérűek élénk, kevésbé masszív csontozatú lovak, melyek tulajdonságaik függvényében sokoldalúan hasznosíthatók. A melegvérűeken belül megkülönböztetjük a telivéreket (angol-, arab telivér), melyek nemesek, gyorsak és szívósak. A Közel-Keletről és Észak-Afrikából származnak, és a szélsőséges időjárás miatt igen ellenállók.

A különböző lótípusok általában tudatos tenyésztés hatására jöttek létre. Ezeket hasznosítás szempontjából tudjuk leginkább osztályozni.

A hátasló lovaglásra használt egyed. Háta szabályos és erős, lapockája dőlt, így hosszú, viszonylag lapos mozgású, ami a kényelmet szolgálja. A megfelelően izmolt far a sebesség és a jó ugróképesség szempontjából fontos

A hunter, más néven vadászló teste erősebb és kevésbé esztétikus, mint a többi hátaslóé. Mégis rendelkezik minden tulajdonsággal, melyre egy vadászaton szüksége lehet:  gyors, és kitűmően ugrik.

A pólópóni kis testű ló. Gyors, fordulékony, robbanékony és engedelmes.

A cob zömök testű, kissé rövid lábú, viszonylag kis méretű hátasló. Testfelépítésében átmenetet képez a rövid lábú, gömbölyded pónik, és a hosszú lábú, arányos testalkatú lovak között.

A sportpóni a nagyméretű sportlovak kisebb, szintén arányos testfelépítésű mása.

A fogatló viszonylag meredek lapockájú, így jól fekszik rá a hám. Jól izmolt, erős fara nagy erő kifejtését teszi lehetővé.

A nehézigás erős csontozatú, acélos izomzatú, széles testű, kompakt felépítésű ló. Mindezen tulajdonságai nagy terhek vontatására teszik alkalmassá.

copyright: horses16.gp