A l szrnek sznt az hatrozza meg, hogy a bre mennyi termszetes festkanyagot (pigmentet) tartalmaz. A szneket a fed-s hossz szrk, valamint a lbvgek szrzetnek elsznezdse adja. A br szne, az albn (fehr) kivtelvel palaszrke, a fehr szn jegyek alatt pedig rzsaszn. A lovak szrsznnek esetben elklnthetk az alapsznek, illetve a kevert sznek.
Az alapsznek a kvetkezk: fehr, fekete, pej, srga s fak.
A kevert sznek kz tartozik a deres- ilyenkor fehr szrszlak vegylnek valamilyen ms sznnel-, illetve a tarka s a szrke.
A l sznt nem minden esetben knny meghatrozni. Ilyen esetekben az orrnylsok krnyke, a vgtagok szne, valamint a l hossz szrzetnek (srny s farok) rnyalata adhat megfelel tmpontot.
A lovak szne vltozhat letkoruk elrehaladsval. A szrke lovak pldul sznes fedszrzettel szletnek, majd ksbb kivilgosodnak. Ms szn lovak esetben is elfordul, hogy fehr szrszlak jelennek meg a testkn idsdsk folyamn. A fehr szrszlak fknt az orrlyukak krnykn, a srnyben s a szemek felett jelennek meg. Ilyenkor tzttsgrl beszlnk.
Szrke:
Srga:
Albn: 
Izabella fak (palomino):
Mjsrga:
Vilgospej:
Pejderes:
Vasderes: 
Almsderes:
Pej:
Sttpej: 
Fekete:
Prductarka: 
Fehr-tarka:
Hsrmny (appaloosa):
Pettyes (appaloosa): 
Tovbbi sznek amirl nem talltam kpet: Fekete-tarka, tarka-pej, srga-tarka, egrfak, vrcsederes
copyright: horses16.gp |