Modern sportl� kir�lyi patr�nussal

    A d�n melegv�r� (eredeti nev�n dansk varmblod) Eur�pa egyik legfiatalabb l�fajt�ja, melynek teny�szt�egyes�let�t 1978-ban alap�tott�k, az  1962-ban alapult D�n Sportl�teny�szt�k Egyes�lete �s a D�n H�tasl�teny�szt� Egyes�let �sszevon�s�val. 
    Az �j fajta alapj�t a 14. sz�zad �ta tudatosan teny�sztett l��llom�ny adta: holsteini kanc�k (Holstein 1964-ig d�n fennhat�s�g alatt �llt) �s spanyol m�nesek k�pezt�k a fajta alapj�t, de k�s�bb m�r elk�l�n�lt frederiksborgi, valamint angol teliv�r, trakehneni �s anglo-normann v�r is ker�lt az �llom�nyba. 
    A modern d�n melegv�r� teny�szc�lja kezdetekt�l a sport, azon bel�l is a d�jugrat�s �s a d�jlovagl�s kiszolg�l�sa volt. A c�l el�r�se, ahogy m�s n�pszer� fajt�k eset�ben is, p�ld�ul a holland melegv�r�n�l, a holsteinin�l vagy a hannoverin�l, n�h�ny �vtized alatt siker�lt. 
    A teny�szt�egyes�let szerint a fajta siker�nek titka a d�n l�teny�szt�s nagy hagyom�nyaiban, illetve az alkalmazott szigor� szelekci�s rendszerben keresend�. 
    T�ny, hogy a teny�szt�sbe ker�l� egyedeket mind k�llem, mind saj�t teljes�tm�ny alapj�n, szigor� szempontok szerint v�lasztj�k ki, �s a fajta nemes�t�s�re Eur�pa szerte minden, bizony�tottan eredm�nyes v�rvonal�t haszn�lj�k. A d�n melegv�r�ben ennek megfelel�en jelenleg is sz�mos holsteini, hannoveri, oldenburgi, holland melegv�r�, belga melegv�r� �s francia v�rvonal tal�lhat�. 
    A fajta sikeress�g�t 2004 �ta �j teny�szt�si terv t�mogatja: a j�l lovagolhat�, modern sportl� t�pus� egyedek teny�szt�se m�g hangs�lyosabban el�t�rbe ker�lt.

Inform�ci�k

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: kb. 165 cm

Sz�n: minden alapsz�n

Fel�p�t�s: nemes fej, hossz� nyak, d�lt v�llak, ar�nyos, eszt�tikus, er�s test, szab�lyos l�b-, �s pataszerkezet

Jellemz�k: b�tor, nagy k�zd�szellemmel rendelkezik, atletikus, kit�n� mozg�s� �s j� ugr�k�pess�g�

Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt

Sz�rmaz�si hely: D�nia

Eredet: 20. sz�zad

�lettere: �ce�ni �ghajlat

�rdekess�g

A d�n melegv�r� fedez�m�n, Lando 2000-ben egy�ni ez�st�rmes lett a sydney-i olimpia d�jugrat�verseny�n. A d�jlovak k�z�l egy nemzetk�zi zs�ri a d�n Marzogot, az 1980-as �vek n�gyl�b� szt�rj�t v�lasztotta az elm�lt �vsz�zad legjobb d�jlov�nak.

A Sportl�teny�szt�k Vil�gszervezet�nek (World Breeding Federation for Sport Horses, WBFSH) eln�ks�g�t 2000 �ta a d�n melegv�r� teny�szt�egyes�lete l�tja el. A fajta ezen k�v�l a d�n kir�lyi csal�d t�mogat�s�t is �lvezi.

copyright: horses16.gp