A skandin�v �get�

    A Dole D�l-Norv�gia vid�k�r�l, a Gudbrandsdal-v�lgyb�l sz�rmazik. A fajta eredet�t tekintve a fellhez �s a dale-hez hasonl�t: korai �sei minden bizonnyal ugyanazok a vadlovak voltak, melyek a t�rt�nelem el�tti id�kben �szak-Eur�pa k�l�nb�z� vid�kein �ltek. A Dole kialakul�s�ra hatott a fr�z, majd az angol teliv�r, a 20. sz�zadban pedig az arab teliv�r is. 
    A fajt�t alapvet�en mez�gazdas�gi �s m�lh�s hasznos�t�sra teny�sztett�k: az egyedek nehezek �s er�sek voltak. Emellett kialakult a k�nny�ig�s t�pus is, melyet a 20. sz�zad k�zepe �ta �get�versenyeken is haszn�lnak. A fajta teny�szt�se 1962 �ta r�szben �llami finansz�roz�ssal m�k�dik, �s az �get�teny�szt�sre a mai napig kiemelt figyelment szentelnek. 
    M�ra a neh�z �s k�nny� t�pus� Dole k�z�tti k�l�nbs�g elmos�dott, hisz a k�l�nb�z� egyedeket gyakran keresztezt�k egym�ssal. A ma �l� egyedek nagy erej�k miatt a korai �s�kh�z hasonl�an alkalmasak mez�gazdas�gi �s erdei munk�k elv�gz�s�re, de ezek az egyedek k�nnyebbek, gyorsabbak �s nemesebbek, mint a 200 �vvel ezel�tti Dole.
    A mai norv�g l��llom�ny k�r�lbel�l 50%-�t teszik ki a Dole egyedek. A fajta Norv�gi�n k�v�l nem terjedt igaz�n el, nemzeti megbecs�l�se �s n�pszer�s�ge azonban biztos�tja a fentmarad�s�t.

Inform�ci�k

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 145-155 cm

Sz�n: pej, fekete, s�rga, ritk�n sz�rke

Fel�p�t�s: hossz� nyak, egyenes h�t, csapott far, d�s s�r�ny �s farok

Jellemz�k: igen er�s, nagy munkab�r�s�

Hasznos�t�s: k�nny�ig�s

Sz�rmaz�si hely: Norv�gia, Gudbrandsdal-v�lgy

Eredet: 19. sz�zad

�lettere: tajga �ghajlat

�rdekess�g

1834-t�l Odin angol teliv�r m�n nemes�tette a Dole �llom�nyt. Els�dlegesen neki tulajdon�that�, hogy a fajta egyedei kit�n� �get�kk� v�ltak.

Egy m�n akkor ker�lhet teny�szt�sbe, ha 1000 m�tert 3 perc alatti id�vel tud teljes�teni.

copyright: horses16.gp