A legkisebb

    A falabella a vil�g legkisebb l�fajt�ja. Kialakul�s�nak el�zm�nyei a spanyolok d�l-amerikai h�d�t�s�nak idej�re tehet�k.
    A spanyolok, amikor visszavonul�ban voltak, szabadon eresztett�k lovaik nagy r�sz�t. Ezek vad m�neseket alkotva bej�rt�k a pamp�kat, ahol az iv�v�z el�r�s�hez megtett utak sor�n hozz�edz�dtek a nagy t�vols�gokhoz, valamint a d�lnyugati, sokszor viharos sz�lhez �s az er�sen t�z� naphoz is. 
    Ezekben a m�nesekben az elszigetelts�g �s az alacsony l�tsz�m miatt gyakori voolt a belteny�szet. Val�sz�n�leg sok gener�ci�n �t �r�kl�dtek a genetikai mut�ci�k, �s az eredm�nyezhette, hogy bizonyos egyedek igen kicsik maradtak. Ez t�nt fel a Falabella csal�d tagjainak, akik a 19. sz�zad k�zep�n elkezdt�k a fajta tudatos teny�szt�s�t.
    Bizonyos forr�sok szerint egy t�rpe indi�nl� volt a fajta alap�t� m�nje, m�sok pedig eml�tik, hogy shetlandi p�nikat is bevontak a teny�szt�sbe. Egy biztos: a falabella kialakul�sa �veken �t foly�, tudatos teny�szt�si munka eredm�nye. Az egyedek n�ha gyenge ar�nytalans�got mutatnak, ami �ltal�ban a testhez k�pest t�ls�gosan nagy fej, vagy a szab�lytalan l�bszerkezet form�j�ban nyilv�nul meg.
    A falabella nem igaz�n hasznos�that�: hobbi�lltk�nt terjedt el. Ha van a m�ret�hez ill� fogat, azt sz�vesen h�zza. Ma f�leg D�l- �s �szak-Amerik�ban teny�sztik.

Inform�ci�k

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: maximum 75 cm, a legt�bb egyed 65 cm alatt (t�rpel�)

Sz�n: mindenf�le

Fel�p�t�s: gyakran ar�nytalan test, d�s, selymes s�r�ny �s farok

Jellemz�k: kedves, intelligens, bar�ts�gos

Hasznos�t�s: hobbi�llatk�nt

Sz�rmaz�si hely: Argent�na, Buenos Aires

Eredet: 19. sz�zad

�lettere: d�l-amerikai pamp�k

�rdekess�g

A falabella �ltal�ban igen hossz� �let�. Gyakoriak az olyan egyedek, amelyek 40-45 �vig �lnek

El�fordul olyan falabella, mely ist�ll� helyett tulajdonosa h�z�ban alszik. Az egyedek szobatisztas�gra is megtan�that�k. Kicsi m�rete mmiatt nem kell r� igazi l�szersz�m, h�mban, p�r�zon is vihet�.

copyright: horses16.gp