A hegyvid�k neh�zig�sa

     A francia ardenni val�sz�n�leg att�l a neh�zig�st�l sz�rmazik, mely a solutr� fajta lesz�rmazottja, s amit a Kr. e. 1. sz�zadban Julius Ceasar r�mai dikt�tor is d�cs�rt De Bello Gallico c�m� �r�s�ban. A fajta az egyik legr�gebbi ig�sl� Eur�p�ban: �sei kb. 2000 �ve az �szakkelet-franciaorsz�gi Ardennek hegys�geiben �ltek. A francia ardenni, ak�rcsak a Boulogne-i, a neh�lovass�g h�tasa �s ig�slova volt a k�z�pkorban. 
     A fajt�t az 1700-as �vek sor�n arab teliv�r lovakkal nemes�tett�k, majd k�s�bb belga hidegv�r�vel is keresztezt�k, a nagyobb m�ret �s a teherb�r�s �rdek�ben. 
    Az 1800-as �vek kezdet�n Nap�leon sereg�ben is nagy szolg�latot tett a francia ardenni sz�v�ss�ga, hisz a hossz� hadj�ratokat, az �ns�ges id�t �s a sokszor el�gtelen takarm�nyoz�si felt�teleket kev�s fajta b�rja elviselni.
    A francia ardenni v�geredm�nyben a belga hidegv�r� k�nnyebb, hegyi v�ltozata, mely igen elterjedt a 19. sz�zad mez�gazdas�g�ban. A francia ardennit sz�les k�rben haszn�lt�k m�s fajt�k kialak�t�s�hoz is. T�le sz�rmazik a balti ardenni, az orosz hidegv�r� �s a sv�d ardenni fajta is.
    A francia ardenni 1929 �ta t�rzsk�nyvezik. A mez�gazdas�g g�pes�t�se miatt ma f�leg kisgazdas�gokban, illetve hobbil�k�nt haszn�lj�k. H�sa miatt az �lelmiszeripar is hasznos�tja.

Inform�ci�k

V�rm�rs�klet: hidegv�r�

Marmagass�g bottal: 155-162 cm

Sz�n: pej, s�rga, sz�rke

Fel�p�t�s: z�m�k, kompakt, sz�les test, r�vid nyak, j�l izmolt far, r�vid l�bak, d�s cs�dsz�rzet

Jellemz�k: k�nnyen kezelhet�, nagy munkab�r�s�

Hasznos�t�s: neh�zig�s �s m�lh�s l�k�nt

Sz�rmaz�si hely: Franciaorsz�g, Ardennek, D�lkelet-Belgium

Eredet: Kr. e. 1-2 sz�zad

�lettere: �ce�ni �s nedveskontinent�lis �ghajlat

�rdekess�g

Nem ritk�k a fekete francia ardenni egyedek, ezeket azonban nem engedik tov�bbteny�szteni. A fajta m�nesk�nyv�ben csak s�rga, pej �s sz�rke lovak ker�lhetnek.

A francia ardenni a magyar murak�zi fajt�ra is hatott: t�bbek k�z�tt �l�nk mozg�s�t �s t�megess�g�t �r�k�tette �t.

copyright: horses16.gp