Gyors, sz�v�s �s �t�t�en �r�k�t

    A francia �get� (m�s n�ven normann vagy anglo-normann �get�) teny�szt�se a 19. sz�zadban kezd�d�tt, de mai form�j�t csak az 1900-as �vek els� harmad�ban nyerte el.
    Franciaorsz�g els� �get�verseny�t 1836-ban, Cherbourgban rendezt�k, ahol m�r versenyeztek a mai francia �get� �sei, melyeket Normanndi�ban teny�sztettek. A normann h�tas �s a fogatos kanc�khoz norfolki �get� m�neket hoztak Bretagne-b�l, melyek �szak amerikai �get� v�rvonalakat is hordoztak magukban. 
    A fajt�t a k�s�bbiekben angol teliv�r, hackney �s orlov �get�vel is nemes�tett�k.A francia teliv�r �t legfontosabb v�rvonal�t a Conqu�rant, Lavater, Normand, Niger �s Phaeton nev� m�nek alap�tott�k.
    �rdekess�g, hogy a francia �get�t nemcsak sulky el�tt, hanem bizonyos egyedeket lovas alatt is versenyeztett�k, ez�rt a fajt�t m�r a kezdetekt�l mindk�t versenyt�pusra teny�sztett�k. Az els� vil�gh�bor� ut�n terjedtek el kiz�r�lagosan a fogatos �get�versenyek, ami a sebess�g n�vel�s�t eredm�nyezte.
    A teny�szt�sbe ker�l�s felt�tele kiz�r�lag a j� teljes�tm�ny, valamint az eg�szs�ges, ellen�ll� szervezet, �gy a fajt�r�l meglehet�sen neh�z k�llemi le�r�st adni, hisz az egyedek igen k�ll�nb�z�ek.
    �vente kb. 11 000 francia �get� sz�letik, melyek k�z�l csak a leggyorsabbak versenyezhetnek. A t�bbi �ltal�ban mag�ntulajdonoshoz ker�l: hobbil�k�nt, n�melyeket pedig d�jugrat�versenyeken haszn�lnak.

Inform�ci�k

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: kb. 165 cm

Sz�n: minden alapsz�n

Fel�p�t�s: az egyedek igen k�l�nb�z�ek, �ltal�ban finom csontozat, nemes fej, kifejezett mar, feszes h�t, csapott far

Jellemz�k: gyors, robban�kony, intelligens

Hasznos�t�s: �get�versenyeken �s fogatban, h�tasl�k�nt

Sz�rmaz�si hely: Franciaorsz�g, Normandia

Eredet: 19-20. sz�zad

�lettere: �ce�ni �s nedves kontinent�lis �ghajlat

�rdekess�g

A francia �get� egyedek 6 �ves kort�l tudj�k k�pess�g�k maximum�t ny�jtani. Ekkor ak�r 45-48 km/�r�s sebess�gre is k�pesek, hosszabb t�vokon is.

A francia �get� adott n�h�ny vil�gszt�rt a d�jugrat�sportnak is: Jappeloup de Luze az 1988-as sz�uli olimpia egy�ni arany�rmese, valamint Galuobet A, mely 1982-ben vil�gbajnok volt a francia csapattal, �s t�bbek k�z�tt a francia h�tasn�l m�r eml�tett Baloubet du Rouet apja szint�n �get� �s�kkel rendelkezett.

copyright: horses16.gp