Az ember a nyergek számos fajtáját alkotta meg az elmúlt évezredek során. A nyeregkészítés célja mindig is elsődlegesen az adott funkció megfelelő betöltése volt, időben azonban a kényelem kérdése is fontossá vált. A mai nyergeknél a kényelmen kívül nélkülözhetelen a lovas helyes testtartásának lehetővé tétele, melyet az ülőfelületeten kívül a nyereg formája, illetve a különböző térd- és lábtámaszok határoznak meg.

A nyergek tanulmányozásánál jól látható, hogy minél nagyobb iramú munkához választunk nyerget, a lovas súlypontja annál magasabban a ló felett található, amit a kengyelszíj hossza is mutat. Ennek két szélsőséges példája a díjlovaglás és a galoppversenyek.

A díjlovaglásnál használják a leghosszab kengyelt, és a lovas súlypontja ott található a legmélyebben.

A galoppversenyken a zsokék a lehető legrövidebb kengyelt csatolják, és a lovas súlypontja jóval magasabban található, mint a díjlovaglásnál. A nyergek különböző formái és térdtámaszai ezeket a célokat szolgálják.

A nyergek a ló számára is kényelmesebbé tétele annak a folyamatnak az eredménye, melynek során az ember rájött, hogy csak kiegyensúlyozott, szívesen dolgozó lótól várható el a megfelelő munka, illetve jó sporteredmény, amit a használt lószerszám is nagyban befolyásol.

Európában ma az úgynevezett angol nyergeket használják leggyakrabban. A világ egészét tekintva fontos kiemelni a western stílusú lovaglázhoz használt nyergeket is, illetve fellelhetők még, egyéb speciálisan kialakított nyeregtípusok is.

A nyereg részei:

• kengyelszíjlakat
• kengyelszíj
• kengyel
• kengyel alsó része (bürüje)
• heveder
• nyeregszárny
• nyeregpárna, másnéven térdtámasz
• hevederfelrántó szíjak
• markamra

Angol nyergek:

Az úgynevezett angol nyeregnek három típusát különíthetjük el: az univerzális, az ugró- és a díjlovas nyergeket, melyeket funkciójuk és küllemük alapján ismerünk fel. Az univerzális nyereg megfelelő lovardában való lovagláshoz, tereplovagláshoz, valamint kisebb díjugrató- és díjlovaglóversenyekhez is.

Az ugró- és díjlovasnyergeket, ahogy a nevük is mutatja, magas szintű díjlovagló- és díjugratóversenyek résztvevői számára fejlesztették ki.

Western típusú nyergek:

A western típusú nyergeket az egész nap lóháton ülő cowboyok számára fejlesztették ki, így ezek igen kényelmes ülést biztosítanak. Ennek köszönhető, hogy a western típusú lovaglás a szabadidős lovas tevékenységet folytatók körében is széles körben elterjedt.

Távlovaglónyereg:

A távlovasok esetében a kényelem a ló és a lovas számára egyaránt nagyon fontos, ezzel együtt elengedethetetlen a ló háta számára a megfelelő szellőzés biztosítása is.

Dámanyereg:

A dámanyereg egykor az egyetlen, nők által űzhető lovaglási stílust szolgálta ki, hiszen ebben a nyeregben a lovas mindkét lába a ló bal oldalán helyezkedik el. Ilyen nyerget ma már csak hagyományőrzők használnak.

Galoppnyereg:

Ez az apró nyereg biztosítja, hogy a lovas a lehető legmagasabban a ló súlypontja felett legyen. A ló így képes elérni a lehető legnagyobb sebességet.

Patrac:

Ez az egyszerű, nyereghez hasonló ülőfelület eredeti formájában heveder nélkül van a lovon. Patrac használatakor a ló rendkívül gyorsan "felnyergelhető", aminek elsősorban a csikósok, illetve a lótolvajok vették hasznát. A patracban lovaglók csak jó egyensúlyi érzékkel tudnak fentmaradni a lovon.

copyright: horses16.gp