Az ember a nyergek sz�mos fajt�j�t alkotta meg az elm�lt �vezredek sor�n. A nyeregk�sz�t�s c�lja mindig is els�dlegesen az adott funkci� megfelel� bet�lt�se volt, id�ben azonban a k�nyelem k�rd�se is fontoss� v�lt. A mai nyergekn�l a k�nyelmen k�v�l n�lk�l�zhetelen a lovas helyes testtart�s�nak lehet�v� t�tele, melyet az �l�fel�leteten k�v�l a nyereg form�ja, illetve a k�l�nb�z� t�rd- �s l�bt�maszok hat�roznak meg.

A nyergek tanulm�nyoz�s�n�l j�l l�that�, hogy min�l nagyobb iram� munk�hoz v�lasztunk nyerget, a lovas s�lypontja ann�l magasabban a l� felett tal�lhat�, amit a kengyelsz�j hossza is mutat. Ennek k�t sz�ls�s�ges p�ld�ja a d�jlovagl�s �s a galoppversenyek.

A d�jlovagl�sn�l haszn�lj�k a leghosszab kengyelt, �s a lovas s�lypontja ott tal�lhat� a legm�lyebben.

A galoppversenyken a zsok�k a lehet� legr�videbb kengyelt csatolj�k, �s a lovas s�lypontja j�val magasabban tal�lhat�, mint a d�jlovagl�sn�l. A nyergek k�l�nb�z� form�i �s t�rdt�maszai ezeket a c�lokat szolg�lj�k.

A nyergek a l� sz�m�ra is k�nyelmesebb� t�tele annak a folyamatnak az eredm�nye, melynek sor�n az ember r�j�tt, hogy csak kiegyens�lyozott, sz�vesen dolgoz� l�t�l v�rhat� el a megfelel� munka, illetve j� sporteredm�ny, amit a haszn�lt l�szersz�m is nagyban befoly�sol.

Eur�p�ban ma az �gynevezett angol nyergeket haszn�lj�k leggyakrabban. A vil�g eg�sz�t tekintva fontos kiemelni a western st�lus� lovagl�zhoz haszn�lt nyergeket is, illetve fellelhet�k m�g, egy�b speci�lisan kialak�tott nyeregt�pusok is.

A nyereg r�szei:

• kengyelsz�jlakat
• kengyelsz�j
• kengyel
• kengyel als� r�sze (b�r�je)
• heveder
• nyeregsz�rny
• nyeregp�rna, m�sn�ven t�rdt�masz
• hevederfelr�nt� sz�jak
• markamra

Angol nyergek:

Az �gynevezett angol nyeregnek h�rom t�pus�t k�l�n�thetj�k el: az univerz�lis, az ugr�- �s a d�jlovas nyergeket, melyeket funkci�juk �s k�llem�k alapj�n ismer�nk fel. Az univerz�lis nyereg megfelel� lovard�ban val� lovagl�shoz, tereplovagl�shoz, valamint kisebb d�jugrat�- �s d�jlovagl�versenyekhez is.

Az ugr�- �s d�jlovasnyergeket, ahogy a nev�k is mutatja, magas szint� d�jlovagl�- �s d�jugrat�versenyek r�sztvev�i sz�m�ra fejlesztett�k ki.

Western t�pus� nyergek:

A western t�pus� nyergeket az eg�sz nap l�h�ton �l� cowboyok sz�m�ra fejlesztett�k ki, �gy ezek igen k�nyelmes �l�st biztos�tanak. Ennek k�sz�nhet�, hogy a western t�pus� lovagl�s a szabadid�s lovas tev�kenys�get folytat�k k�r�ben is sz�les k�rben elterjedt.

T�vlovagl�nyereg:

A t�vlovasok eset�ben a k�nyelem a l� �s a lovas sz�m�ra egyar�nt nagyon fontos, ezzel egy�tt elengedethetetlen a l� h�ta sz�m�ra a megfelel� szell�z�s biztos�t�sa is.

D�manyereg:

A d�manyereg egykor az egyetlen, n�k �ltal �zhet� lovagl�si st�lust szolg�lta ki, hiszen ebben a nyeregben a lovas mindk�t l�ba a l� bal oldal�n helyezkedik el. Ilyen nyerget ma m�r csak hagyom�ny�rz�k haszn�lnak.

Galoppnyereg:

Ez az apr� nyereg biztos�tja, hogy a lovas a lehet� legmagasabban a l� s�lypontja felett legyen. A l� �gy k�pes el�rni a lehet� legnagyobb sebess�get.

Patrac:

Ez az egyszer�, nyereghez hasonl� �l�fel�let eredeti form�j�ban heveder n�lk�l van a lovon. Patrac haszn�latakor a l� rendk�v�l gyorsan "felnyergelhet�", aminek els�sorban a csik�sok, illetve a l�tolvajok vett�k haszn�t. A patracban lovagl�k csak j� egyens�lyi �rz�kkel tudnak fentmaradni a lovon.

copyright: horses16.gp