A mes�k szilaj feket�je

    A mai fr�z �seit az els�k k�z�tt h�zias�tott�k Eur�p�ban. A 2. sz�zadban, a Hadrianus r�mai cs�sz�r idej�n szolg�l� fr�z katon�kkal m�r ezek a lovak is r�szt vettek a nagy-britanniai hadj�ratokban. Bizonyos szakemberek szerint a shire fajta el�dei is ezek a lovak voltak.
    A fr�z l��llom�nyt a 16-17. sz�zadban andal�z m�nekkel keresztezt�k. Ennek k�sz�nhet�, hogy a fajt�t ma a melegv�r�ek k�z�tt tartj�k sz�mon. 
    A fajt�t, az andal�z h�tas ellen�re f�k�nt a mez�gazdas�gban hasznos�tott�k, de a fr�zek a spanyol hat�s k�vetkezt�ben egy id� ut�n t�l k�nny�v� v�ltak ahhoz, hogy tov�bbra is �rdemes legyen �ket a gazdas�gokban dolgoztatni. Ekkor m�r elterjedt a groningeni fajta is, mely ide�lis munkal� volt. 
    A fr�z emiatt majdnem kihalt az 1900-as �vek elej�n: mind�ssze h�rom fedez�m�n maradt meg. A gy�ny�r� feket�k kedvel�i azonban sikeresen regener�lt�k a fr�zt, �s az 1900-as �vek m�sodik fel�ben a fajta addig ki nem haszn�lt tulajdons�gai is el�t�rbe ker�ltek.

Inform�ci�k

V�rm�rs�klet: melegv�r�

Marmagass�g bottal: 155-160 cm

Sz�n: fekete

Fel�p�t�s: nemes fej, kis f�lek, �velt nyak, r�vid, egyenes h�t, j�l izmolt far, er�s csontozat, d�s, hossz� s�r�ny �s farok, d�s cs�dsz�rzet

Jellemz�k: szeretnival� karakter�r�l �s k�nny� kezelhet�s�g�r�l h�res, nemes megjelen�s�, �l�nk

Hasznos�t�s: fogatban �s h�tasl�k�nt

Sz�rmaz�si hely: Hollandia, Fr�zf�ld

Eredet: 16-17. sz�zad

�lettere: �ce�ni �ghajlat

�rdekess�g

A 20. sz�zad elej�ig a fr�zek fele pej volt, ma viszont kiz�r�lag fekete fr�zeket teny�sztenek tov�bb. Ezek �ltal�ban jegytelenek: a feh�r csillag a homlokon az egyetlen jegy, ami enged�lyezett.

A fajta egyedei ragaszkodnak az emberhez, m�gis rosszul viselik a b�ntet�st. Nem ritka, hogy h�napokig nem nyerik vissza bizalmukat, ha b�ntj�k �ket.

 copyright: horses16.gp