A l� kialakul�sa

A l� kialakul�s�nak folyamat�t brit paleontol�gusok kezdt�k el kutatni a 19. sz�zad m�sodik fel�ben. Sir Richard Owen 1840-ben �rt el�sz�r egy London k�rny�k�n tal�lt, k�v�letben megmaradt l�fajr�l, melynek a Hyracotherium nevet adta. A lelet kb. 55 milli� �ves volt. A kutat�sok a sz�zad k�zep�n �szak-Amerik�ba tev�dtek �t. 1876-ban, az USA d�li r�sz�n egy eoc�n kori szikl�ban megtal�lt�k a l� ma ismert legkor�bbi �s�t.

Ez a korai el�d kb. 55 milli� �vvel ezel�tt �lt a F�ld�n, �s megtal�lhat� volt az akkor m�g egybetartoz�, �sszes mai kontinensen. Ez az els�, kb. r�kam�ret� korai minil� az Eohippus nevet kapta a t�d�sokt�l. Az apr�cska, kb. 35 cm magas, els�sorban lombokkal �s cserj�kkel t�pl�lkoz� �l�l�ny m�g nem rendelkezett pat�kkal: az el�ls� l�bain, 4, m�g a h�tuls�kon 3 ujja volt. Fejform�ja, testfel�p�t�se �s l�bszerkezete legink�bb egy r�k��hoz, farka pedig a mai szm�r�hoz hasonl�that�.

Az erd�kben �l� barna, zebracs�kos Eohippus k�rnyezet�be ill� sz�n�nek k�sz�nhette a t�l�l�st.

A k�vetkez� fejletts�gi szinten l�v� l�el�d�k, a Mesohippus �s a Miohippus kb. 25-40 milli� �vvel ezel�tt, az oligoc�n �s a mioc�n idej�n jelent meg. Ebben az id�ben az erd�s �s mocsaras vid�kek egy r�sz�nek hely�t m�r f�ves puszt�k vett�k �t. A Mesohippus �s a Miohippus k�t hasonl� fel�p�t�s� �sl� volt. Mind el�ls�, mind h�tuls� l�baikon 3 ujj volt, de testt�meg�k nagy r�sz�t m�r a legnagyobb, k�z�ps� ujj viselte. 25 milli� �vvel ezel�tt, a mioc�n korban az �serd�k egy r�sz�nek hely�n szavanna �s sztyepp alakult ki. Az ekkoriban �l� �llatok fogazata alkalmass� v�lt a f�f�l�k legel�s�re.

K�r�bel�l 17 milli� �vvel ezel�tt, a k�s� mioc�n idej�n, �szak-Amerik�ban t�nt fel a Merychippus. Ennek a kb. 90 cm magas minil�nak a fogazata m�r eg�szen hasonl� volt a mai lovak�hoz, �gy kem�nyebb, durv�bb f�veket is meg tudta r�gni. A Merychippus m�r egyetlen ujjon j�rt, b�r a mellette l�v� k�t ujj cs�kev�nye m�g megvolt. Az a kisl� m�r bizony�tottan csoportosan �lt.

A Pliohippus kb. 6 milli� �vvel ezel�tt �lt a F�ld�n. Ez volt az els�, egy l�bujjal rendelkez�, m�r t�nylegesen pat�snak nevezhet� �llat az evol�ci� folyamat�ban. A Pliohippus kb. 120 cm marmagass�g� volt, �s az eg�sz vil�gon elterjedt, de mintegy nyolcezer �vvel ezel�tt, m�ig ismeretlen okokb�l elt�nt Amerik�b�l. Ezut�n az �jvil�gba legk�zelebb az 1400-as �vek v�g�n, spanyool h�d�t�k seg�ts�g�vel ker�ltek lovak. 

A ma �l� l�, az Equus caballus kb. 1 milli� �vvel ezel�tt jelent meg a F�ld�n. Ezek a lovak m�r mind a puszt�kon �s a sztyepp�ken �ltek. A korai zebracs�kok m�r csak a farukon �s a v�gtagjaikon voltak fellelhet�k, �s egyre t�bb l� sz�rsz�ne alkalmazkodott az �j k�rnyezethez: az eg�rsz�rke, a fak� �s vil�gospej sz�nek v�ltak �ltal�noss� ebben az id�szakban.

A l� test�nek �talakul�sa

A v�gtagok �talakul�sa az egyik legizgalmasabb v�ltoz�s a mai l� l�trej�tt�nek folyamat�ban. A t�bb l�bujj� Eohippus l�bszerkezete a mocsaras, puha ter�leteken val� j�r�st szolg�lta. A f�ldek kem�nyebb� v�l�s�val, a szavann�kon �s sztyepp�ken val� v�ndorl�s kezdet�vel azonban a l�bujjak elcs�kev�nyesedtek: ma l�bank�nt mind�ssze egyetlen, a pat�v� alalkult k�z�ps� ujj hordozza a l� teljes testt�meg�t.

Az �sl�, illetva a l� marmagass�ga kb. 5-sz�r�s�re n�tt az elm�lt 60 milli� �v alatt. Az Eohippus csup�n 35 cm magas volt, m�g ma egy nagym�ret�, fejlett l�n�l alig �tlagon fel�li �rt�k a 170 cm, de m�g 2 m feletti marmagass�g is el�fordul. Vajon mi okozhatta ezt a nagy n�veked�st?

A l� egyre nagyobb ter�leteket j�rt be az �vmilli�k sor�n, �s a sebess�ge is megn�tt. A nagyobb testm�ret lehet�v� tette a bels� szervek, a kering�si �s l�gz�si rendszer, valamint a mozg�sszervek nagy teljes�tm�nyre val� k�pess�g�t, ez�ltal a gyorsabb menek�l�st �s a t�l�l�st is. 

�rdekes a mai l� arckopony�j�nak �s �llkapcs�nak megn�veked�se a korai �s�k�hez k�pest, majd a fels� �rl�fogak megjelen�se. Mindezen v�ltoz�sok a lombok fogyaszt�s�r�l a legel�sre val� �tv�lt�s k�vetkezt�ben t�rt�ntek.

A l� nyaka ugyanennek a folyamatnak k�sz�nhet�en ny�lt meg, hisz �gy k�nyelmesen el�rte a f�vet. Szeme a fej k�t oldal�ra tol�dott el, l�t�tere megn�tt, �s ez�ltal k�nnyebben �szrevette a k�zeled� ragadoz�kat. Ezzel egy�tt binokul�ris - azaz mindk�t szem �ltal �rz�kelhet� - l�totere cs�kkent.

A l� rokonai:

A l� legk�zelebbi rokona a szam�r (Equus asinus), a vadszam�r (Equus hemionus) valamint a zebra (Equus zebra). A szam�r �s a l� keresztez�s�b�l alakult ki az �szv�r.

Ezek mindegyike visszavezethet� eg�szen az Eohippusig. A mai l� k�zelebbi �sei - a przewalski l�, a tarp�n, a tundrai l�, valamint az erdei l� - m�r a zebr�t�l �s a szam�rt�l elk�l�n�lt evol�ci�s �gazatot alkotnak.

A l� t�volabbi rokonai k�z�l sokakban hasonl�t hozz� a szint�n p�ratlanujj� orrszarv� (Rhinoceros), valamint a tap�r (Tapirus terrestris).

copyright: horses16.gp