Különösen veszélyeztetett,
 értékes fajtánk

    A fajta első nevét, a mezőhegyesi félvért tenyésztésének eredeti helyszínéről, Mezőhegyesről kapta. Akárcsak a nóniuszt, ezt a fajtát is a korabeli magyar lótenyésztés fellegvárában tenyésztették ki, és mind a vérvonalak keresztezésénél, mind a tenyésztésre alkalmas egyedek kiválasztásánál azonos szemléletmód követhető nyomon a két fajta története és fejlődése szempontjából.
    A fentieken kívül hasonlóság mutatkozik a két fajta kialakításához használt lóanyagban is. A furioso-north star kancák között voltak nóniusz fajtájú egyedek is, az állomány nagy részét azonban angol félvér kancák adták, pontosabban Mezőhegyes 3. és 8. számú pej ménese.
    A fajta kialakulásának kezdete 1841-re tehető, amikor a Furioso Senior nevű pej, anfgol telivér ménnel, majd a szintén telivér, Angliából behozott, fekete North Star Seniorral kezdték el fedeztetni a fentebb említett kancákat. Nemcsak a fajta neve, hanem tulajdonságai és értékei is nagymértékben a két ménnek köszönhetőek. Mindkét törzsmén átütően örökítette szervezeti szilárdságát, nemes megjelenését, kitűnő mozgását és intelligenciáját.
    Kezdetben csak ez a két mén fedezhette a kancaállományt, így jellemző volt a rokontenyésztés. Néhány évjárat után kialakították a fajta két genealógiai vonalát, melyek Furioso "A", Furioso "B", North Star "A" és North Star "B" néven váltak ismertté. Az állomány vérvonalait a későbbiekben angol telivér mének tenyésztésbe vonásával frissitették. A két világháború jelentősen megtépázta a fajta állományát. Az első világháború után számos egyed Romániába került, ahol külön ménest hoztak létre számukra. A második háború vége felé a shagya-arab történetéből ismert Pettkó-Szandtner Tibor vezetésével két genetikai részre osztották a fajta még megmaradt kancaállományát, és az egyik részüket nyugat felé, a másikat pedig észak felé indulva próbálták kimenekíteni a megszállt Magyarországról. Az állomány nyugatra induló része amerikai, az észak felé mentett lovak pedig szovjet hadizsákmánnyá lettek. Az előbbiek egy részét végül sikerült visszahozni Magyarországra, a szovjet kézre került ménes sorsa viszont a mai napig tisztázatlan maradt.
    Mezőhegyes a súlyos veszteségek ellenére sikeresen tudta regenerálni a fajtát. Az új tenyészcél az igás és fogatos hasznosítás, valamint az egyre szélesebb körben elterjedő lovassportok kiszolgálása lett. Az állomány az 1960-as években elkerült Mezőhegyesről. Először a Nagykunsági Állami Gazdaság, majd a Kiskunsági Állami Gazdaság területére, Apajpusztára költözött.
    A fajta történetének legutóbbi két évtizede a fajta magánkézbe kerülését hozta. Jellemző lett a fajta romániai és szlovákiai ménjeinek Magyarországra való behozatala is, ami javulást hozott a fajta minőségében, hiszen egymással számos generáció óta nem keresztezett, tiszta vérvonalak egyesültek újra.
    A mai furioso-north star igen sokoldalúan hasznosítható: lovastornában, díjugratásban és fogathajtásban is eredményes. Kiváló karaktere miatt megbízható társ a terápiás lovagoltatásban, és jól használható a lovasturizmusban is.
    Ma Hódmezővásárhelyen és Bugacpusztán folyik jelentős hazai furioso-north star tenyésztés.

Információk

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: 160-170 cm

Szín: pej, ritkán fekete vagy sárga

Felépítés: nemes fej, közepesen hosszú nyak, izmos törzs, zömök test, egyenes hát, jól izmolt far, erős hátulsó lábak

Jellemzők: élénk vérmérséklet, kiegyensúlyozott, emberbarát karakter, sokoldalú hasznosíthatóság, jó alkalmazkodóképesség és nagy szervezeti szilárdság

Hasznosítás: hátaslóként és fogatban

Származási hely: Magyarország, Mezőhegyes

Eredet: 19. század

Élettere: kontinentális éghajlat, alföldi legelők

Érdekesség

A furioso-north star és a nóniusz tenyésztésében folyó munkát ugyanaz a szakembergárda felügyelte Mezőhegyesen, így talán nem meglepő, hogy mindkét fajta fénykora a 19. század utolsó harmadára, Kozma Ferenc vezetésének idejére tehető.

North Star Senior nagyapja Touchstone volt, mely 1837-ben Gold Cupot nyert a világ egyik leghíresebb galoppályáján, az angliai Ascotban. 

copyright: horses16.gp