A l� h�zias�t�s�nak pontos idej�re �s hely�re vonatkoz�an nincs �ltal�nosan elfogadott elm�let, �gy lehets�ges, hogy a lovat egyidej�leg t�bb helyen is megszelid�tett�k. A szak�rt�k nagy r�sze azonban val�sz�n�nek tartja, hogy a l� h�zias�t�s�nak folyamata K�z�p-�zsi�ban kezd�d�tt, hiszen bizony�that�, hogy a kb. �tezer �vvel ezel�tt vir�gz� botaji kult�r�ban m�r fogalakoztak lovakkal. A l� h�zias�t�sa ezut�n Oroszorsz�g, majd Mezopot�mia ter�let�n is megt�rt�nt. A lovat kezdetben h�s��rt �s tej��rt tartott�k, k�s�bb azonban felfedezt�k, hogy felszerel�sek, s�t emberek sz�ll�t�s�ra is alkalmas. A ker�r mezopot�miai, h�tezer �vvel ezel�tti feltal�l�s�nak k�sz�nhet�en a l� fogatban val� haszn�lata is elterjedt. A Krisztus el�tti m�sodik �vezredben m�r sz�mos kult�r�ban tartottak �s �br�zoltak lovakat: a g�r�g, az egyiptomi, a t�vol-keleti �s az indiai civiliz�ci�k leleteiben is fellelhet�k az erre utal� eml�kek. A l� haszn�lat�nak jelent�ss�g�t ebben az id�ben m�r az eg�sz �vil�gban felismert�k, �gy az ember n�gyl�b� t�rsa id�vel elengedethetetlen r�sz�v� v�lt a mindennapi �letnek.

�rdekes k�rd�s, hogy vajon melyik l�fajt h�zias�tott�k el�sz�r. Erre t�bb v�lasz is ad�dik, melyek k�z�l a legk�zenfekv�bb a przewalski l�, illetve a tarp�n. Egyes elm�letek szerint egym�st�l f�ggetlen�l mindkett�t h�zias�tott�k, m�sok szerint viszont a przewalski l� a tarp�n �se, �gy bizony�ra azt szelid�tett�k meg el�sz�r.

copyright: horses16.gp