A ló háziasításának pontos idejére és helyére vonatkozóan nincs általánosan elfogadott elmélet, így lehetséges, hogy a lovat egyidejüleg több helyen is megszelidítették. A szakértők nagy része azonban valószínűnek tartja, hogy a ló háziasításának folyamata Közép-Ázsiában kezdődött, hiszen bizonyítható, hogy a kb. ötezer évvel ezelőtt virágzó botaji kultúrában már fogalakoztak lovakkal. A ló háziasítása ezután Oroszország, majd Mezopotámia területén is megtörtént. A lovat kezdetben húsáért és tejéért tartották, később azonban felfedezték, hogy felszerelések, sőt emberek szállítására is alkalmas. A kerér mezopotámiai, hétezer évvel ezelőtti feltalálásának köszönhetően a ló fogatban való használata is elterjedt. A Krisztus előtti második évezredben már számos kultúrában tartottak és ábrázoltak lovakat: a görög, az egyiptomi, a távol-keleti és az indiai civilizációk leleteiben is fellelhetők az erre utaló emlékek. A ló használatának jelentősségét ebben az időben már az egész Óvilágban felismerték, így az ember négylábú társa idővel elengedethetetlen részévé vált a mindennapi életnek.

Érdekes kérdés, hogy vajon melyik lófajt háziasították először. Erre több válasz is adódik, melyek közül a legkézenfekvőbb a przewalski ló, illetve a tarpán. Egyes elméletek szerint egymástól függetlenül mindkettőt háziasították, mások szerint viszont a przewalski ló a tarpán őse, így bizonyára azt szelidítették meg először.

copyright: horses16.gp