A l�teny�szt�s kialakul�sa

Amint egyre nagyobb k�rben megjelent az ig�ny a l� haszn�lat�ra, illetve egyre nagyobb sz�m� egyed �llt rendekez�sre, az ember felfedezte, hogy melyek a l� k�v�natos, tov�bb�r�k�tend� tulajdons�gai. A l�val foglalkoz� korai szak�rt�k tapasztalatot szereztek arr�l, hogy milyen adotts�gok kellenek a megfelel� munkav�gz�shez, a nagyobb teherb�r�shoz, a jobb �ll�k�pess�ghez, a gyorsas�ghoz �s egy�b, a hasznos�t�s szempontj�b�l fontos el�nyy�kh�z.

A mindenkor k�v�natosnak tartott tulajdons�gok alapj�n, valamint a teny�szt�s �ltal el�rend� c�lokhoz elkezdt�k kiv�logatni azokat az egyedeket, melyeket a legink�bb megfelel�nek tartottak. D�nt� fontoss�g�v� v�lt, hogy az egyedek milyen j� tulajdons�gokkal rendelkeztek, �s mennyire �t�t�en tudt�k meg�r�k�teni azokat.

�gy kezd�d�tt el, az �vezredek �ta tart�, hagyom�ny �s tudom�ny, ami a mai, modern l�teny�szt�s is alapul.

A modern l�fajt�k kialakul�s�ra az arab, a berber �s a spanyol l� b�rt a legnagyobb hat�ssal. Ezek k�z�l legal�bb egy megtal�lhat� minden modern l�fajta �sei k�z�tt.

A l� szaporod�sa

A l� eml�s�llat, melynek szaporod�sa t�rt�nhet term�szetes vagy mesters�ges fedeztet�s �tj�n. A m�nek folyamatosan nemz�k�pesek, a kanc�k viszont csak az �gynevezett s�rl�s id�szak�ban term�keny�thet�k eredm�nyesen, amely 20 napos megszak�t�sok ut�n k�r�lbel�l 3-5 napig tart.

A kanc�k 11 h�napig, azaz 325-350 napig vemhesek. Az ide�lis fedeztet�si id�ny az �szaki f�ltek�n m�rciust�l szeptemberig tart, �gy a csik�k febru�r v�ge �s augusztus k�z�tt, a t�l elm�lt�val j�nnek vil�gra.

�rdekess�g, hogy szinte minden csik� �jszaka sz�letik meg. A csik�k legt�bb l�fajta eset�ben hat h�napos korukig szopnak.

copyright: horses16.gp