A l� �l, figyel, �rez, reag�l �s eml�kszik, ez�rt legfontosabb tulajdons�gainak �s reakci�inak ismerete elengedethetetlen ahhoz, hogy meg�rts�k viselked�s�t, �s kommunik�lni tudjunk vele. A "l�ul gondolkod�s" az els� l�pcs�fok a lovasemberr� v�l�s folyamat�ban.

A l� viselked�se m�nesben:
    Ahhoz, hogy kommunik�lni tudjunk a l�val, ismern�nk kell a term�szetes �letter�ben, azaz a m�nesekben megfigyelhet� viselked�s�t.
    A l� n�v�nyev�, menek�l� �llat. A leg�sibb adotts�gai k�z� tartozik az igen er�s csoport�szt�n, hiszen a menek�l� �llatoknak csak csoportosan van es�ly�k a ragadoz�k porty�z�sainak t�l�l�s�re. Nem v�letlen, hogy a ragadoz�k szinte sosem t�madnak meg m�neseket, ink�bb elk�sz�lt, esetleg beteg, mag�nyos egyedekre vad�sznak.
    Innen ered a l� azon tulajdons�ga, hogy alapvet�en csak m�s lovak t�rsas�g�ban �rzi j�l mag�t. Ez a saj�toss�g j�l megfigyelhet� a legel�n tartott lovakn�l: legyen b�rmekkora is a m�nes rendelkez�s�re �ll� ter�let, az egyedek �ltal�ban viszonylag k�zel maradnak egym�shoz.
    Egys�gben az er�, ami a lovak eset�ben konkr�tan az ellens�g �szlel�s�t jelenti. Egy legel�sz� m�nesben mindig akadnak teljesen �beren �rk�d� egyedek.
    A m�neseket a domin�ns kanc�k vezetik. �k azok az egy�nis�gek, akik a teljes m�nes biztons�g��rt felel�sek, �s�k �llnak a csoportban kialakult szigor� hierarchia �l�n. A m�nesen bel�li rangsor �letkor, tapasztalat �s er� alapj�n d�l el. A lovak mem�ri�ja kit�n�: r�vid konfliktusok ut�n �r�kre megmarad, hogy pontosan hol helyezkednek el a hierarchi�ban.
    Irigyl�sre m�lt�, hogy egy egyed, legyen b�rhol is a m�nesbelo rangsorban, a hely��rt v�vott harcok ut�n ism�r kiegyens�lyozott� v�lik, �s felt�tel n�lk�l, b�k�ben elfogadja helyzet�t. Az emberekkel nem �rintkez� lovak nem tartanak haragot �s nem v�lnak s�rt�d�tt�.
    Azokat a fiatal egyedeket, melyek nem akarnak belet�r�dni a hierarchi�ban elfoglalt hely�kbe, a domin�ns kanc�k gyakran elzavarj�k a m�nest�l. A mag�ra maradt l� a r� leselked� vesz�lyek tudat�ban r�vid id�n bel�l visszat�r a m�neshez, �s elfoglalja a neki sz�nt helyet.
    A lovak folyamatosan kommunik�lnak egym�ssal, ahogy �vj�k, �polj�k �s v�dik is egym�st. F� kommunik�ci�s eszk�z�k a testbesz�d �s a hangok.

A l� testbesz�de:
A l� teljes test�vel besz�l. A legszembet�n�bb reakci�it f�le k�l�nb�z� �ll�saival mutatja, de az orrlyukai, a fej- �s testtart�sa, valamint a faroktart�sa is mutatja pillanatnyi hangulat�t.

Az �ber figyelem �llapota:
 A l� felemeli a fej�t, a f�lei el�re mutatnak, orrlyukai pedig kit�gulnak. Tekintete a figyelem forr�sa fel� ir�nyul. Ezt az �llapotot j�l megfigyelhetj�k, ha b�k�sen legel�sz� lovak �szrevesznek minket, amint �pp k�zel�t�nk fel�j�k. Ugyanez a figyelem �szlelhet� ugr�lovakn�l �s fogatlovakn�l, amikor az akad�lyhoz k�zel�tenek.

Egy illat:
 A l� m�lyen besz�vja a leveg�t, miut�n valamilyen fontos illattal tal�lkozott. Fels� ajk�t felfel� cs�cs�r�ti, f�le pedig enyh�n h�trafordul, hiszen a hall�s ilyenkor csak m�sodlagos.

�gaskod�s:
 Az �gaskod� l� er�f�l�ny�t igyekszik kimutatni. Az �gaskod�s az emberrel val� kapcsolat sor�n sokszor ellenkez�st is jelent.

Felszabadultan mozg� l�:
 A l�, ha hosszabb ideig nem mozgott, vagy ha erej�t akarja megmutatni, gyakran k�l�n�sen lebeg�s mozg�ssal �get vagy v�gt�zik. A l� szabadon �ltal�ban nem �get folyamatosan hossz� ideig, sz�vesebben l�p vagy v�gt�zik. Ez az �llapota k�pezi az egyetlen kiv�telt.

J�t�kra h�v� magatart�s:
 A lovak �l�nk figyelemmel �s enyh�n felemelt farokkal h�vj�k j�t�kra egym�st.

Hemperg�s:
 A tiszt�lkod�son k�v�l �lvezetet is ad.

Fenyeget�s:
M�s n�ven suny�t�s. A l� ilyenkor leszegi a fej�t, h�tracsapja a f�leit, �s esetenk�nt a sz�j�t is kit�tja. Ezzel egy m�sik egyedet vagy az embert akarja elhajtani mag�t�l. Ez a f�l- �s fejtart�s a l� nemtetsz�s�t mutatja.

�s�t�s:
 Lehunyt szem, laza f�lek, t�tott sz�j: m�r-m�r emberi, ahogy a l� kimutatja a f�radts�g�t.

A l� �s az ember kommunik�ci�ja
  A l� kezdetben egyenrang� f�lk�nt tekintett az emberre. �gy viszonyul hozz�, mintha egy m�sik l� lenne. N�gyl�b� t�rsunk hamar meg�rzi, al� kell-e az akarat�t nek�nk, vagy esetleg uralhat-e minket. 
  A l� t�rsas l�ny, mely egyed�l bizonytalann� v�lik. M�gis, ha huzamosabb ideig kell mag�nyosan �llnia egy ist�ll�ban, vagy t�rs n�lk�l j�r ki dolgozni, id�vel hozz�szokik az egyed�ll�thez. Ha nem szeretn�nk, hogy lovunk "besavanyodjon" a mag�nyt�l, m�s �llatot is - kecsk�t, kuty�t, nyulat vagy b�r�nyt - k�lt�ztethet�nk mell�.
  A csoport�szt�n a l� kik�pz�sekor sokszor neh�zs�get okoz, mive a fiatal l� nem akarja otthagyni t�rsait, ez�rt nem koncentr�l megfelel�en a munk�ra. Ilyenkor sokat seg�thet, ha v�rjuk, m�g megnyugszik. Ne feledj�k, hogy az egyed�ll�t sz�m�ra nem term�szetes �llapot.
  A l� csoport�szt�n�t azonban sok helyzetben hasznos�thatjuk is: ha p�ld�ul lovunk nem akar �tmenni egy sz�kebb �tj�r�n vagy patakon, egy tapasztalt, rutinos l� m�g�tt valszeg sz�vesebben v�gzi el a sz�m�ra f�lelmetes feladatot.
  Alapvet� k�vetelm�ny, hogy lovunk b�zzon benn�nk. Az a l�, amely rossz �lm�nyeket szerzett az ember mellett, nem felejti el k�nnyen a tapasztalatait. Egy lovat elrontani sokkal k�nnyebb, mint �jra visszanyerni a bizalm�t. Ez a l� minden �letter�let�re igaz: legyen sz� l�sz�ll�t�sr�l, ugrat�sr�l, l�ra val� felsz�ll�sr�l, vagy ak�rmilyen m�s jelleg�, l�val val� kapcsolatunkr�l, a bizalom elengedethetetlen. 
  �tmenetileg �rhet�k el eredm�nyek er�szakos m�dszerekkel is, a l� azonban nem hagyja, hogy becsapjuk magunkat. Egy id� ut�n f�lre�rthetetlen�l jelezni fogja, hogy helytelen�l b�nunk vele.
  A l� k�rnyezet�ben fontos, hogy lehet�leg ne v�gezz�nk hirtelen, kisz�m�thatatlan mozdulatokat. Legy�nk magabiztosak, nyugodtak �s hat�rozottak. A l� megk�zel�t�sekor tegy�k lehet�v�, hogy n�gyl�b� t�rsunk id�ben �szrevegyen benn�nket, nehogy megriadjon hirtelen k�zels�g�nkt�l. Ismeretlen l�val val� els� kontaktusunk sor�n figyelj�nk, hogy lehet�leg ne j�rk�ljunk a fara m�g�tt. K�s�bb, az egyed megismer�s�vel m�r tudni fogjuk, hogyan reag�ll a k�zels�g�nkre. 
  A l�, mivel igen kifinomult �rz�kszervekkel rendelkezik, hamar meg�rzi, ha f�l�nk, bizonytalanok, vagy kiegyens�lyozatlanok vagyunk. Pr�b�ljunk ezen az �llapoton v�ltoztatni, miel�tt a l�hoz k�zel�ten�nk, k�l�nben k�nnyen lehet, hogy n�gyl�b� t�rsunk �tveszi azt a diszharm�ni�t, ami �pp benn�nk uralkodik. A kapkod�s, f�lelem, �s bizonytalans�g k�nnyen balesethez vezethet.
  A f�lelem mindemellett teljesen term�szetes �rz�s, ami�rt nem kell el�t�ln�nk soha sem �nmagunkat, sem a lovat. A vesz�lyhelyzetekre adott testi-lelki reakci�inknak tudat�ban kell lenn�nk, �s nem szabad olyan helyzeteket elv�llalnunk, melyeknek pozit�v kimenetel�ben nem b�zunk. �gy sz�mos rossz �lm�nyt�l megk�m�lhetj�k magunkat �s a lovunkat, �s lehet�v� tehetj�k, hogy l�pcs�fokonk�nt, egy�tt fejl�dj�nk �s v�ljunk egyre magabiztosabb�.
  A l� folyamatosan tan�t minket: a vele val� kapcsolatunk jobb �nismeret�nk, szem�lyis�gfejl�d�s�nk �s �nmagunk megval�s�t�s�nak feontos eszk�ze is lehet. �gyelj�nk n�gyl�b� t�rsunk jeleire! 

copyright: horses16.gp