Kialakul�sa:
  A d�jlovagl�s, m�s n�vem idom�t� lovagl�s olimpiai szak�g, melynek gy�kerei eg�szen od�ig ny�lnak vissza, amikor az ember e�sz�r fel�lt a l� h�t�ra. A lovassportok ezen szak�ga ugyanis abb�l az ig�nyb�l fejl�d�tt ki, hogy az ember befoly�solni �s ir�ny�tani tudja a lovat. Ennek �rtelme eleinte f�k�nt egy-egy �tic�l el�r�se volt, lehet�leg a lovas �ltal k�v�nt sebess�ggel �s �tvonalon. K�s�bb azonban az ember felismerte, hogy a lovagl�s m�v�szett� fejleszthet�, �s hogy akaratunkat �gy is �rv�nyes�thetj�k a lovon, hogy harm�ni�ban maradunk vele, lehet�v� t�ve, hogy n�gyl�b� t�rsunk ugyan olyan �lvezet�t lelje a k�z�s munk�ban, mint mi magunk. Ez a harm�nia a d�jlovagl�sban jelent meg el�sz�r tejles�tend� krit�riumk�nt, de ma m�r a lovassportok mindegyik�re �rv�nyes, hogy csak a l�val �sszhangban lehet cs�csteljes�tm�nyt ny�jtani.

C�lja:
  A kisebb kateg�ri�j� d�jlovagl�versenyeken 20x40, a nagyobbakon 20x60 m�teres beker�tett p�ly�n - �gynevezett d�jn�gysz�gben - ker�l sor a feladatok teljes�t�s�re. A lovagoland� feladatokat (programokat) neh�zs�gi fokuk alapj�n k�l�nb�z� kateg�ri�kba sorolja a d�jlovagl�szab�lyzat. Az egyes programok pontosan le�rj�k, hogy mely idom�t� adatokat milyen sorrendben kell v�grehajtania a l�nak �s lovasnak. A legk�nnyebb programok a lovasiskol�k alapvet� gyakorlaait tartalmazz�k (kisk�r, �tl�v�lt�s, nagyk�r s�t�b�.), m�g a nehezebb kateg�ri�k perd�l�seket (piruett), passage-t, piaffot, sorozat-ugr�sv�lt�st �s egy�b magasszint� feladatokat foglalnak magukba. A d�jlovasprogram, legyen b�rmily neh�z is, nem tartalmaz olyan elemet, amely ne lenne r�sze a l� term�szetes mozg�sfolyamat�nak. Az igaz�n komoly feladatok term�szetesen csak tudatos k�pz�s eredm�nyek�nt teljes�thet�ek.
  Az el�re r�gz�tett, k�telez� programokon k�v�l gyakran rendeznek k�rversenysz�mokat is, melyben a lovas egy�nileg v�lasztott zen�re, saj�t �ssze�ll�t�s� programmal indul. A k�r eset�ben el�re r�gz�tik, hogy milyen feladatoknak kell felt�tlen�l benne lenni�k a programban annak �rdek�ben, hogy a k�l�nb�z� bemutat�k neh�zs�gi fokuk alapj�n m�rhet�k �s egys�gesen �rt�kelhet�k legyenek.

�rt�kel�s:
  A d�jlovagl�versenyeket neh�zs�gt�l f�gg�en h�rom-�t b�r� pontozza, a produkci�kat a d�jn�gysz�g k�ll�nb�z� pontjair�l n�zve. Minden teljes�tett feladatot 0 �s 10 k�z�tti pontsz�mmal d�jaznak. A 0 jelent�se nem v�grehajtott, a 10 pont� pedig kit�n�. Bizonyos feladatok kiemelt szerepet kapnak, �gy dupla s�llyal sz�m�tanak a v�gs� �rt�kel�sbe. A program v�g�n a szerzett pontokat �sszeadj�k, �s ennek alapj�n alakul ki a v�g� sorrend.
  Az egyes feladatok �rt�kel�se mellett a versenyb�r�k az �sszbenyom�st is pontozz�k. Itt olyan szempontok alapj�n �rt�kelnek, mint a lovas befoly�sa �s �l�se, a l� lend�letess�ge, elengedetts�ge, fegyelmezetts�ge �s j�rm�djainak tisztas�ga. Zen�s k�r eset�n a m�v�szi �rt�k �s a k�r technikai kivitelez�se is m�rvad�.

Mit k�v�n a d�jlovagl�s a l�t�l �s a lovast�l?
  A j� d�jl� egyens�lyban, elengedetten, k�tetlen�l �s nyugodtan mozog. K�pess�gei k�z�tt megtal�lhat� a ruganyos, t�r�lel�, laza mozg�s �s az ezt lehet�v� tev�, megfelel� testalkat: ar�nyos test, hossz�, enyh�n �velt nyak, laza tark�, k�zepesen hossz�, szabadon lebeg� h�t, j�l izmolt far �s hossz�, er�s l�bak. A helyesen k�pzett, d�jlovagl�sra alkalmas l� v�gig a lovas�ra koncentr�l, �s azonnal reag�l annak legapr�bb seg�ts�g�re is.
  A j� d�jlovas prec�z, kit�n� �tem�rz�kkel rendelkezik, �s a megfelel� pillanatban j�l tudja alkalmazni mindazon seg�ts�geket, mellyekkel ir�ny�tani tudja lov�t. J� �rz�kkel, finoman �rv�nyes�ti akarat�t. Higgadt lelki�llapotban, feladatra koncentr�lva lovagol, nemcsak a versenyeken, hanem a felk�sz�l�s sor�n is.