�ltal�nos le�r�s
  A harmadik olimpiai szak�g a lovastusa (m�sn�ven military vagy h�romnapos verseny), melynek programja tartalmazza a d�jlovagl�st �s a d�jugrat�st is, kieg�sz�lve egy egyedi feladattal: a hossz�, term�szetes akad�lyokkal t�zdelt terepversennyel. A terpp�lya hossza kb. 1350-7400 m�ter, a verseny neh�zs�gi fok�t�l f�gg�en. 
  A robosztus s�v�nyeket, far�nk�ket �s egy�b �p�tm�nyeket magukba foglal� terepakad�lyok nem verhet�ek, ez�rt hib�z�s eset�n a l� ak�r fel is bukhat az akad�lyon. A vesz�ly cs�kkent�se �rdek�ben a terepakad�lyok egyre korszer�bbek �s biztosns�gosabbak, �s a neh�z versenyekre val� min�s�l�si felt�telek is igen szigor�ak.

Lebonyol�t�s �s �rt�kel�s
  A verseny h�rom r�szb�l �ll, melyet k�l�nb�z�, egym�s ut�ni napokon rendeznek. A lovasnak mindh�rom r�szt ugyan azzal a l�val kell teljes�tenie. Az els� napon d�jlovagl�programot kell lovagolni. Az itt el�rt eredm�nyt hibapontokk� alak�t�k �t: a legeredm�nyesebb d�jlovagl�program�rt j�r a legkevesebb hibapont. A m�sodik napon k�vetkezik a terepverseny, mely �ltal�ban k�t szakaszb�l �ll. (A szakasz-kis�get� szakasz, illetve D szakasz-terepakad�ly-p�lya, m�sn�ven cross). 2002 el�tt a bajnoks�gokon n�gyszakaszos versenyeket rendeztek, ami az A �s D szakaszok mellett B szakaszt (steeple-chase, m�s n�ven akad�lyp�lya) valamint a C szakaszt (nagy�get� szakasz) is tartalmazza. 
  A szakaszok feladatait (iram, akad�lyok sz�ma stb) a lovastusa-szab�lyzat tartalmazza. 
  A terepversenyen ellenszeg�l�s�rt, l�r�l es�s�rt �s id�t�ll�p�s�rt hibapont j�r, amennyiben az akad�lyok ugrat�s�val van �sszef�gg�sben. A l� �s lovas akad�lyn�l val� buk�s�t, illetve a teljes p�ly�n a n�gyszeri ellenszeg�l�st kiz�r�ssal b�ntetik.
  A harmadik versenynapon rendezik a d�jugrat�st.
  A lovastusaverseny gy�ztese a h�rom versenynap �sszes�tett legjobbja, aki a legkevesebb hibapontot gy�jt�tte.

A j� military� �s lovasa
  A militaryl� rendk�v�li v�gt�z�- �s ugr�k�pess�ggel, gyorsas�ggal �s sz�v�ss�ggal rendelkezik. A neh�z feladatok lek�zd�s�hez k�v�l� hozz��ll�s sz�ks�ges, ami els�sorban a b�tors�gban, az ugrani akar�sban �s a lovas ir�ny�ban tan�s�tott felt�tlen engedelmess�gben nyilv�nul meg. Ezen tulajdons�gok mellett a militaryl�nak eleget kell tennie a d�jugrat�s �s a d�jlovagl�s f� kit�teleinek is. 
  A j� militarylovas rendelkezik a k�t el�bbi szak�g lovas�nak minden tulajdons�g�val, emellett rendk�v�li fizikai er�nl�ttel b�r.
  Mivel a lovastus�ban val� eredm�nyes szerepl�s sokoldal� kik�pz�st ig�nyel, sz�mos szak�rt� ezt a szak�gat tartja a lovassportok kir�ly�nak.