A legnagyobb

  A shire �sei a legt�bb szak�rt� szerint �shonosak Angli�ban, ha viszont nem, akkor is nagyon r�g�ta teny�sztik �ket jelenlegi �letter�let�k�n.
  A shire �se minden bizonnyal a nagy angol l� (Great English Horse), melyet sz�mos forr�s emleget, �s amir�l m�r az 1. sz�zadi r�mai kr�nik�k is elismer�ssel �rnak.
  A hidegv�r� nagy angol l� teny�szt�s�t a 12. sz�zadt�l az angol kir�ly szab�lyozta: az 1154-ben tr�nra l�p� II. Henrikt�l eg�szen az 1558-ban megkoron�zott I. Erzs�betig nagy hangs�lyt fektettek erre a k�rd�sre. A robosztus �s er�s nagy angol l� strat�giai fontoss�ggal b�rt: egy lovag t�mege p�nc�lzattal egy�tt kb. 400 font, azaz 180 kg volt. (ajha..nemk�nny�). 
  Az 1199 �s 1216 k�z�tt uralkod� F�ldn�lk�li J�nos 100 nagytest� m�nt vitt Angli�ba, melyeket Flandri�b�l, a mai Hollandia ter�let�r�l �s az Elba vid�k�r�l zs�km�nyolt. 
  VIII. Henrik (uralk. 1509-1547) sz�mos, l�teny�szt�st szab�lyz� t�rv�nyt adott ki: a fajta egyedeinek minim�lis m�ret�t, valamint a teljes k�r�, Angli�b�l val� kereskedelmi kivitel tilalm�t is elrendelte.
  A fajt�t az 1760-as �vekt�l kezdve ism�t keresztezt�k fr�z �s flandriai lovakkal. Ekkor alakult ki a mai shire fajta. Az els� id�kben m�g k�l�nb�z�tt az egyes angol r�gi�kban teny�sztett shire megjelen�se: Leicestershire �s Derbyshire fekete sz�n� lovakat teny�sztett, m�g Staffordshire-ban f�k�nt a pej terjedt el. Ezen k�v�l kisebb alkati k�l�nbs�gek is voltak az egyes r�gi�k egyedei k�z�tt.
  A shire feladata az 1700-as �vek m�sodik fel�ben f�k�nt a mez�gazdas�g �s az �rusz�ll�t�s kiszolg�l�sa lett. A k�l�nleges megjelen�s�, nagy munkab�r�s� �s bar�ts�gos shire id�vel nemzetk�zi kinccs� v�lt, �s az angol utc�k mindennapjaihoz �pp�gy hozz�tartozott mint a Big Ben London t�jk�p�hez.
  A fajta teny�szt�egyes�lete, az Old English Cart Horse Society (R�gi Angol Fogatl�teny�szt�k Egyes�lete), 1878-ban alakult meg, �s 1884 �ta viseli a Shire Horse Society (Shire-teny�szt�k Egyes�lete) nevet.
  A k�s�bb "angol fekete" n�ven is ismertt� v�lt shire meglep� m�don nem szorult h�tt�rbe a mez�gazdas�g g�pes�t�se miatt. A vil�g egyik legnehezebb �s legnagyobb lov�t ma hobbil�k�nt, lovas bemutat�k r�sztvev�jek�nt �s s�r�sfogatok el�tt hasznos�tj�k. 
  Az egyedek Nagy-Britanni�n k�v�l Ausztr�li�ban, az USA-ban �s Oroszorsz�gban is igen kedveltek.

R�viden
V�rm�rs�klet: hidegv�r�
Marmagass�g bottal: 163-195 cm, egyes egyedek 2 m�ter felett
Sz�n: fekete, pej, ritk�n sz�rke
Fel�p�t�s: hossz�, keskeny fej, hussz� nyak, sz�les v�llak, robosztus testfel�p�t�s, selymes sz�r, d�s cs�dsz�rzet
Jellemz�k: az egyik leger�sebb �s val�sz�n�leg a legt�megesebb l�fajta a vil�gon, ennek ellen�re k�nnyen kezelhet�, bar�ts�gos �s tanul�kony
Hasznos�t�s: mez�ig�s, �jabban h�tasl�k�nt is
Sz�rmaz�si hely: Nagy-Britannia
Eredet: 18-19. sz�zad
�lettere: �ce�ni �ghajlat

�rdekess�g
  A shire-t t�bbsz�r nemes�tett�k a fr�z fajt�val, ami l�tszik is a megjelen�s�n. Bizonyos forr�sok szerint ez nem csak F�ldn�lk�li J�nos idej�t�l kezdve, hanem m�r az �korban, Hadrianus r�mai cs�sz�r brit hadj�ratakor megt�rt�nt.
  A vil�gszerte nyilv�ntartott lovak legnagyobbja az 1846-os sz�lt�s�, Sampson nev� shire m�n volt. Bottal m�rt marmagass�ga 220 cm, t�mege pedig kb. 1,5 tonna volt.

copyright: horses16.gp