A shetlandi pni
minden bizonnyal a legrgebbi lfajta Nagy-Britanniban. Nevt az szak-skciai Shetland-szigetrl kapta, s sei minden valsznsg szerint a helyi kanck, valamint a bronzkorban a trsgbe kerlt pnik, melyek a mai dole fajta eldeiknt is ismertek.
Skcia szaki partjainak kopr vidke s zord ghajlata ellenllv s szvss tette a shetlandit, mely nagy szrrel, hossz srnnyel s stkkel vdte meg magt a pusztt elemektl.
A fajtt munkavgzs cljbl hziastottk: a ftshez szksges tzeget, valamint a fldek ferttlentshez hasznlt tengeri nvnyeket szlltotta a helyi gazdasgokba.
A shetlandi az 1800-as vektl terjedt el orszgosan : ekkor kezdtk bnyalknt hasznostani, amire kis mrete s nagy ereje miatt volt alkalmas. Szmos egyed a bnykban szletett s ott is pusztult el, anlkl, hogy valaha is napfnyt lthatott volna. Az utols bnyalovak az 1950-es vekben hagytk el a fld mlyt.
A fajta az 1880-as vekben az USA-ban is elterjedt. Az Amerikai Shetlandi Pni Klub-ot 1888-ban alaptottk, s ugyanebben az vben alakult meg a skciai Shetlandi -tenyszt Egyeslet is. Az USA shetlanditenysztsnek els idszaka kt meghatroz mn, Prince of Wales s King Larigo nevhez ktdik.
A fajtt az Egyslt llamokban "modernizltk". Ms fajtkkal, fleg hackney pnikkal kereszteztk, amit nem tilt a fajta tenysztsi szablyzata. Ma a klasszikus amerikai shetlandit s a modern amerikai shetlandit kln mnesknyvben tartjk szmon.
Eurpban a klasszikus shetlandi terjedt el. Emberbart karaktere s nyugodt termszete miatt kisgyermekek lovagoltatsra kitnen alkalmas, de nagy ereje miatt pnifogatban is jl dolgozik.
Ma a legnagyobb szmban az USA-ban s Nmetorszgban tenysztik.
Rviden
Vrmrsklet: melegvr
Marmagassg bottal: 87-112 cm (pni)
Szn: minden szn, fknt fekete s sttpej, szne az vszakoktl fggen vltozhat
Felpts: kis fej, kicsi flek, rvid ht, rvid lbak, ds, hossz srny s farok, hossz szrzet
Jellemzk: mostoha krlmnyek kztt is ell, hossz let s szvs, tanulkony, bartsgos
Hasznosts: htaslknt s fogatban
Szrmazsi hely: Nagy-Britannia, Shetland-szigetek
Eredet:trtnelem eltt
lettere: szinte mindenhol ell
rdekessg
A shetlandi mrethez viszonytva valsznleg a legersebb lfajta a vilgon. Az Egyeslt llamokban a mai napig rendeznek versenyeket, ahol a shetlandik nagy slyokat hzva mrik ssze gyorsasgukat.
A shetlandit sokan shettinek hvjk. A lovasboltokban a klnbz lszerszmmreteknl a pnimretet is egyre tbb helyen shettinek nevezik.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
