A holland melegv�r� fiatal fajta, csup�n az 1950-es �vek �ta teny�sztik. A gelderlandi �s groningeni fajt�kt�l sz�rmazik, melyekben norfolki �get�, yorkshire-i, clevelandi �s hackney v�rvonalak is voltak. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a fajta kiteny�szt�s�hez francia, angol teliv�r, holsteini �s trakehneni m�neket haszn�ltak. A holland melegv�r�t 1958 �ta t�rzsk�nyvezik. A fajta hivatalos neve Holland Melegv�r� L�teny�szt� Egyes�let (KWPN, Koninklijke Vereniging Warmbloed Paardenstamboek Nederland).
  A fajta egyedeit a mai napig keresztezik idegen v�r� m�nekkel. A teny�szt�sbe ker�l�s szempontja a j� karakter, az eg�szs�ges test valamint a j� mozg�s �s ugr�k�pess�g.
  A fiatal apam�njel�ltek 100 napos kik�pz�sen vesznek r�szt, melynek v�g�n vizsg�zniuk kell. A vizsga t�bb r�szb�l �ll: lovas alatti s�k- �s ugr�munka, munka fogatban, valamint vizsga terepen, vizes �s term�szetes akad�lyokkal. A legjobban teljes�t� egyedek megkapj�k a fedeztet�si enged�lyt, amit m�g k�s�bb visszavonhat a teny�szt�egyes�let, ha a m�n ut�dai nem el�g eredm�nyesek. A teny�szkanc�k kiv�laszt�sa a sportban val� kipr�b�l�s mellett a mozg�s �s a testfel�p�t�s alapj�n t�rt�nik. A m�nekhez hasonl�an a kanca is elvesz�theti a teny�szt�sre val� jogosults�got, ha a csik�i nem felelnek meg a teny�szc�lnak.
  Az egyedek szigor� kiv�laszt�sa �s mindezen j� tulajdons�gok megl�te egy kit�n� sportl�t�pust eredm�nyezett: a fajta d�jugrat�sban, d�jlovagl�sban, lovastus�ban, fogathajt�sban �s lovastorn�ban vil�gsz�nvonalon is eredm�nyes.
  A holland melegv�r�nek ma h�rom t�pus�t k�l�n�thetj�k el: a h�tas t�pust, mely a monder sportl�t�pus megtestes�t�je, a h�moslovat (tuigpaard), melyet akci�s, magas mozg�sa �s akt�v mells�l�btev�kenys�ge miatt bemutat�kon haszn�lnak k�nny�fogatok el�tt, valamint a h�tas-fogatos t�pust, mely nagy h�nyad� gelderlandi v�rrel rendelkezik, �s sokoldal�an hasznos�that�.

R�viden
V�rm�rs�klet: melegv�r�
Marmagass�g bottal: kb. 163 cm
Sz�n: minden alapsz�n
Fel�p�t�s: nemes, egyenes fej, ar�nyos, atletikus test, d�lt lapocka, er�s mar, k�zepesen hossz� h�t, j�l izmolt far, szab�lyos, er�s l�bszerkezet
Jellemz�k: sokoldal�an hasznos�that�, kiemelked� mozg�s� minden j�rm�dban, �ltal�ban kiv�l� ugr�k�pess�ggel rendelkezik
Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt
Sz�rmaz�si hely: Hollandia
Eredet: 20. sz�zad
�lettere: �ce�ni �s nedves kontinent�lis �ghajlat

�rdekess�g
  A fajta egyedeit megpr�b�lj�k 165 cm-n�l nem nagyobbra teny�szteni, mert a t�l nagy m�ret� lovak kev�sb� akt�vak, mint az alacsonyabbak, valamint a kisebb lovakat etetni is gazdas�gosabb.
  Sz�mtalan holland melegv�r�t lehetne eml�teni, mely be�rta nev�t a lovassportok t�rt�nelemk�nyv�be. Tjeerd Velstra holland lovakkal nyerte 1980-ban a windsori n�gyesfogathajt� vil�gbajnoks�got. Olympic Ferro Coby van Baalennel a nyerg�ben csapatez�st�t szerzett a sydney-i olimpia d�jlovagl�� bajnoks�g�n. De Sjiem �s Jeroen Dubbeldam szint�n Sydney-ben, d�jugrat�sban lett egy�ni olimpiai bajnok.

copyright: horses16.gp