A lovak sz�m�ra elengedhetetlen a megfelel� �llatorvosi ell�t�s megl�te. A l� szervezeti fel�p�t�se �s m�k�d�se hason�an komplex, mint az ember�, �gy nem csoda, hogy a l�gy�gy�szat k�rbej�r�sa szakk�nyvek sokas�g�t foglalkoztat� t�ma.
  Az al�bbiakban a lovak leggyakoribb megbeteged�seit, illetve kezel�si form�it t�rgyaljuk.

K�zelez� olt�sok
  A l�nak az emberhez hasonl�an v�d�olt�sokra van sz�ks�ge. A legfontosabb, id�szakonk�nt k�telez�en beadand� vakcina a l�influenza megel�z�s�re szolg�l.

Mozg�sszervi megbeteged�sek
  A mozg�sszervi megbeteged�s - m�s n�ven s�ntas�g - t�bb okra is visszavezethet�. L�tezik f�jdalom okozta, �gynevezett reflexes s�ntas�g, b�nul�sos s�ntas�g, valamint mechanikai s�ntas�g. A s�ntas�g oka a v�gtagok b�rmely r�sz�n el�fordulhat, �gy a vizsg�latok gyakran igen hosszadalmasak, mivel csak a teljes v�gtak �tn�z�se ut�n diagnosztiz�lhat� sz�zsz�zal�kosan az adott mozg�sszervi megbeteged�s.
  A s�ntas�gi vizsg�latok gyakran l�that� m�dszere a l� l�b�nak injekci�z�sa. Ilyenkor a v�gtag bizonyos r�szeit egyenk�nt �rz�stelen�tik, majd megn�zik, hogy a s�ntas�g m�g mindig l�that�-e mozg�s k�zben. Azon a pr�b�n, amikor a s�ntas�g el�sz�r nem l�that�, biztosan lehet tudni, hogy a beteg ter�letet �rz�stelen�tett�k utolj�ra.  
  A m�sik gyakori pr�ba a v�gtagok hajl�t�sa. Ekkor az �llatorvos hajl�tva tartja a beteg v�gtagot, melynek sor�n az iz�letek �s a szalagok er�s ig�nybev�telnek vannak kit�ve. A hajl�t�s elenged�se ut�n a l�nak r�gt�n el kell indulnia �get�sben. Amennyiben a s�ntas�g a hajl�t�s hat�s�ra fokoz�dik, �gy biztosak lehet�nk benne, hogy iz�letek vagy szalagok megbeteged�s�vel �llunk szemben.
  Az �llatorvos a vizsg�latok sor�n meg�llap�tja a s�ntas�g fok�t �s t�pus�t. A kezel�s a diagn�zisnak megfelel�en t�rt�nik. A s�ntas�g sz�mos fajt�ja gy�gy�that�, ha id�ben diagnosztiz�lj�k, �s a l� kell� ideig pihen�t kap.

K�lika
  A k�lika, m�s n�ven b�ls�rpang�s az ist�ll�ban tartott lovak leggyakoribb megbeteged�se. Ezt a betegs�get em�szt�si zavarok okozz�k, ami a pen�szes sz�na, illetve m�s, nem megfelel� t�pl�l�k, t�l gyprs t�pl�ll�kfelv�tel, vagy egy�b, ilyen jelleg� k�r�lm��ny v�lthat ki. A betegs�g hasi f�jdalommal j�r, �s k�l�nb�z� s�lyoss�g� fajt�i l�teznek. Ebben az �llapotban a l� nem eszik, folyamatosan a has�t n�zi, �s kapar, s�lyosabb esetekben pedig verejt�kezik, vagy ak�r hempereg is. Ilyenkor sose hagyjuk hemperegni a lovat, mert az b�lcsavarod�shoz vezethet! A k�lik�s l� gyakran s�t�t sz�n�, kem�ny bogy�kat tr�gy�zik, s�lyosabb esetben pedig egy�ltal�n nem �r�t. A k�lik�s l�nak minden esetben orvosi ell�t�sra van sz�ks�ge.

A fent v�zolt, �llatorvos n�lk�l is gyakran felismerhet� - de n�lk�le szakszer�en nem kezelhet� - betegs�gek mellett sz�mos oka lehet az �llatorvos kih�v�s�nak. Lovunk szerezhet fert�z� vagy parazit�k okozta betegs�get, s�r�l�seket, m�rgez�st, illetve lehets�ges, hogy valamilyen belgy�gy�szati beavatkoz�s sz�ks�ges. 
Fontos, hogy id�ben �szrevegy�k a k�l�nb�z� betegs�geket, amt legink�bb lovunk test�nek rendszeres megfigyel�s�vel, illetve ked�ly�llapot�nak figyelemmel k�s�r�s�vel tudunk biztos�tani.

copyright: horses16.gp