Nagy sz�v �s apr� l�bak a hegyi k�zleked�s szolg�lat�ban

  A hucul  a K�rp�tok hegyvid�keir�l sz�rmazik, a Tisza, a Prut, a Cseremosz �s a Brodina forr�svid�keir�l. A fajta �ll�t�lag a konikhoz hasonl�an a tarp�n vadl� k�zvetlen lesz�rmazottja, ez azonban nem bizony�that� egy�rtelm�en. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a fajta a leg�sibbek egyike Eur�p�ban, melynek kialakul�s�t az �zsiai vadl� is befoly�solta.
  A hucult a koz�kok �s a tat�rok h�zias�tott�k. A 19. sz�zad m�sodik fel�ben, a katonai haszn�latra val� teny�szt�s sz�les k�r� elterjed�s�vel az egyedek nagy r�sz�t m�s fajt�kkal is keresztezt�k, �gy a fajtiszta �llom�nyt 1918-ra a kihal�s vesz�lye fenyegette. A hucul t�rzsk�nyvez�se 1924-ben kezd�d�tt, �s ez v�g�l biztos�totta a fennmarad�st.
  A hucul arr�l v�lt h�ress�, hogy neh�z csomaggal a h�t�n is k�pes biztosan mozogni a szinte j�rhatatlan, havas �s jeges hegyi �sv�nyeken. Ez a tulajdons�g igen hasznoss� tette azokban az id�kben, amikor a hegyeken val� �tkel�s m�g komoly kih�v�s el� �ll�totta az utaz�kat. A d�l-lengyelorsz�gi hegyvid�kek bizonyos r�szein m�g a mai napig bet�lti ezt a szerepet, ezen k�v�l pedig els�sorban fogatban haszn�lj�k. Kev�sb� jellemz� a h�tasl�k�nt val� hasznos�t�s, annak ellen�re, hogy a hucul megb�zhat� �s bar�ts�gos t�rs gyermekek lovagoltat�s�ban is.
  Ma Lengyelorsz�gban, Szlov�ki�ban, Rom�ni�ban, Csehorsz�gban �s Ukrajn�ban tal�lhat� tisztav�r� m�nes, �sszesen k�r�lbel�l 2000 egyeddel.

R�viden
V�rm�rs�klet: melegv�r�
Marmagass�g bottal: 123-148 cm (kisl�)
Sz�n: pej, fekete, fak�, eg�rsz�rke, ritk�n tarka
Fel�p�t�s: k�zepes m�ret� fej, sz�les, alacsony mar, r�vid, kompakt test, er�s l�bszerkezet, gyakori kard�ll�s, ac�los pat�k, d�s s�r�ny �s farok
Jellemz�k: er�s, nagy munkakedv� �s teherb�r�s�, k�nnyen kezelhet�, rendk�v�l ig�nytelen �s sz�v�s, hossz� �let�, kimondottan term�keny
Hasznos�t�s: m�lh�sl�k�nt, fogatban �s nyereg alatt
Sz�rmaz�si hely: K�rp�tok, K�z�p-Eur�pa
Eredet: t�rt�nelem el�tt
�lettere: nedves kontinent�lis �ghajlat

�rdekess�g
  A hucul egy kis n�pcsoportr�l kapta a nev�t, pedig a l�fajta sokkal r�gebbi, mint a n�vad�ja.
  M�r az �kori R�m�ban is �br�zoltak katonalovakat, melyek a mai Rom�nia ter�let�n l�v� Dacia hadsereg�ben haszn�ltak. Minden jel arra mutat, hogy ezek az �br�zol�sok a hucult �r�k�tett�k meg. A huculr�l sz�l� els� �r�sos eml�k az 1600-as �vekb�l sz�rmazik. A forr�s "hegyi tarp�nk�nt" eml�ti a fajt�t.

copyright: horses16.gp