A sörösfogatok motojra

  A jütlandi (dánul jydsk) a dánok saját tenyésztésű hidegvérű fajtája, melyet élénk mozgás és kiegyensúlyozott természet jellemez. Korai őseit már a vikingek is használták. A középkorban a jütlandi páncélos lovagok hátasaként szolgált, majd később mezőgazdasági munkákban is kivette a részét.
  A fajta válogatott tenyészete a 19. század közepe óta folyik. Ma ismert típusának kialakulásában egy angol (suffolki) hidegvérű mén, Oppenheim játszott fontos szerepet, mely 1862-ben érkezett Dániába. Hat generációval később született utódját, Aldrup Menkedalt tartják a tisztavérű jütlandi tenyészet alapító ménjének. A mén két fiára, Hovdingra és Prins af Jyllandra szinte minden jütlandi egyed származása visszavezethető. A fajtát a 18-19. század során frederiksborgi és spanyol lovakkal nemesítették.
  A jütlandi tenyészet 1928 óta szoros kapcsolatban áll a Carlsberg sörfőzdével. Valaha 210 ló vontatta a nagy sörösfogatokat, ma pedig körülbelül 20 egyed segíti a koppenhágai sörszállítást. A robosztus fogatok bemutatókon, felvonulásokon és egyéb rendezvényeken népszerűsítik a sörgyárat, és természetesen a jütlandit is. 
  A jütlandi a motorizációig a helyi lóvasutak vontatásának feladatát is ellátta. Ma főként bemutatókon, szabadidőlóként, filmforgatásokon és néhol a mezőgazdaságban találkozhatunk vele.

Röviden
Vérmérséklet: hidegvérű
Marmagasság bottal: 152-163 cm
Szín: sárga, ritkén pej, fekete, szürke
Felépítés: nagy fej, rövid vastag nyak, lapos mar, kompakt, erős, széles, középnehéz test, erős végtagok
Jellemzők: élénk, erős, könnyen kezelhető, strapabíró
Hasznosítás: igáslóként
Származási hely: Dánia, Jütland-félsziget
Eredet: 12. század
Élettere: óceáni éghajlat

Érdekesség
  A jütlandi korán érő fajta. Már két évesen tenyésztésbe és munkába vehető.
  A jütlandi külleme nagyon hasonlít a suffolkiéra. Az egyetlen jelentős különbség az, hogy a jütlandi dús csüdszőrzettel rendelkezik, a suffolkira viszont ez nem jellemző.

copyright: horses16.gp