A s�r�sfogatok motojra

  A j�tlandi (d�nul jydsk) a d�nok saj�t teny�szt�s� hidegv�r� fajt�ja, melyet �l�nk mozg�s �s kiegyens�lyozott term�szet jellemez. Korai �seit m�r a vikingek is haszn�lt�k. A k�z�pkorban a j�tlandi p�nc�los lovagok h�tasak�nt szolg�lt, majd k�s�bb mez�gazdas�gi munk�kban is kivette a r�sz�t.
  A fajta v�logatott teny�szete a 19. sz�zad k�zepe �ta folyik. Ma ismert t�pus�nak kialakul�s�ban egy angol (suffolki) hidegv�r� m�n, Oppenheim j�tszott fontos szerepet, mely 1862-ben �rkezett D�ni�ba. Hat gener�ci�val k�s�bb sz�letett ut�dj�t, Aldrup Menkedalt tartj�k a tisztav�r� j�tlandi teny�szet alap�t� m�nj�nek. A m�n k�t fi�ra, Hovdingra �s Prins af Jyllandra szinte minden j�tlandi egyed sz�rmaz�sa visszavezethet�. A fajt�t a 18-19. sz�zad sor�n frederiksborgi �s spanyol lovakkal nemes�tett�k.
  A j�tlandi teny�szet 1928 �ta szoros kapcsolatban �ll a Carlsberg s�rf�zd�vel. Valaha 210 l� vontatta a nagy s�r�sfogatokat, ma pedig k�r�lbel�l 20 egyed seg�ti a koppenh�gai s�rsz�ll�t�st. A robosztus fogatok bemutat�kon, felvonul�sokon �s egy�b rendezv�nyeken n�pszer�s�tik a s�rgy�rat, �s term�szetesen a j�tlandit is. 
  A j�tlandi a motoriz�ci�ig a helyi l�vasutak vontat�s�nak feladat�t is ell�tta. Ma f�k�nt bemutat�kon, szabadid�l�k�nt, filmforgat�sokon �s n�hol a mez�gazdas�gban tal�lkozhatunk vele.

R�viden
V�rm�rs�klet: hidegv�r�
Marmagass�g bottal: 152-163 cm
Sz�n: s�rga, ritk�n pej, fekete, sz�rke
Fel�p�t�s: nagy fej, r�vid vastag nyak, lapos mar, kompakt, er�s, sz�les, k�z�pneh�z test, er�s v�gtagok
Jellemz�k: �l�nk, er�s, k�nnyen kezelhet�, strapab�r�
Hasznos�t�s: ig�sl�k�nt
Sz�rmaz�si hely: D�nia, J�tland-f�lsziget
Eredet: 12. sz�zad
�lettere: �ce�ni �ghajlat

�rdekess�g
  A j�tlandi kor�n �r� fajta. M�r k�t �vesen teny�szt�sbe �s munk�ba vehet�.
  A j�tlandi k�lleme nagyon hasonl�t a suffolki�ra. Az egyetlen jelent�s k�l�nbs�g az, hogy a j�tlandi d�s cs�dsz�rzettel rendelkezik, a suffolkira viszont ez nem jellemz�.

copyright: horses16.gp