Zord vid�kek hegym�sz�ja

  A kabardini a Kauk�zus �szaki r�sz�b�l, a Kabard-Balk�r Auton�m K�zt�rsas�g ter�let�r�l sz�rmazik, Sztavropol t�rs�g�b�l. 
  A fajta a 16. sz�zadban alakult ki: hatott r� a sztyeppei l�, a karabakhi, az akhal-tekini, a t�rkm�n �s a perzsa l� is.
  Az egyedek m�ig f�lvadon �lnek. A nyarat a magashegys�gekben, a telet a hegyvid�kek l�bain�l t�ltik, az id�j�r�s f�ggv�ny�ben. A fajt�t els�dlegesen h�tasl�k�nt hasznos�tj�k, de el�fordul fogatban, illetve m�lh�s l�k�nt is. Sz�v�ss�ga �s ig�nytelens�ge miatt az orosz hat�r�rs�g haszn�lja, 4000 m�ter magass�g� ter�leteken is, �s ezen tulajdons�gai t�vlovagl�sra is kit�n�en alkalmass� teszik.
  N�gy t�pus�t k�l�n�tik el: a hagyom�nyos hegyi lovat, az arabbal keresztezett hegyi t�pust, mely finomabb fel�p�t�s�, mint a t�bbi kabardini, a t�megesebb, ig�s kabardinit, valamint az 1966-ban elismert, angol teliv�rrel nemes�tett versenylovat, az anglo-kabardinit. Ez ut�bbi t�pus elismer�se annak k�sz�nhet�, hogy a versenyl�teny�szt�s szakemberei �szrevett�k, hogy az anglo-kabardini kit�n�en �tv�zi az alapj�t ad� k�t fajta legjobb tulajdons�gait. Ez a felfedez�s a legjobbkor j�tt, hiszen az 1950-es �vekt�l az �llom�ny egyedsz�ma jelent�sen cs�kkent, mivel a versenyl�k�nt kipr�b�lt kabardinik nem voltak el�g gyorsak.
  A kabardini n�gy t�pus�t t�bb h�res m�nes neveli Azerbajdzs�n, Gr�zia, �rm�nyorsz�g �s Oroszorsz�g ter�let�n. A k�t legeredm�nyesebbnek a Malokaracsevszkij �s a Malkinszkij m�nest tartj�k.

R�viden
V�rm�rs�klet: melegv�r�
Marmagass�g bottal: 145-155 cm
Sz�n: pej, ritk�n fekete
Fel�p�t�s: nagy, enyh�n konvex fej, r�vid, �velt nyak, egyenes v�ll, hossz�, egyenes h�t, csapott far, ac�los pat�k
Jellemz�k: hossz� t�vok megt�tel�re k�pes, ig�nytelen, k�nnyen kezelhet�, gyors, intelligens �s tanul�kony
Hasznos�t�s: h�tasl�k�nt, ritk�n fogatban vagy m�lh�sl�k�nt
Sz�rmaz�si hely: Oroszorsz�g, �szak-Kauk�zus
Eredet: 16. sz�zad
�lettere: hegyvid�k

�rdekess�g
  1946-ban rendeztek egy t�vlovagl�versenyt Moszkv�ban, ahol az �sszes orosz fajta legal�bb egy egyede rajthoz �llt. A verseny t�vja 250 km volt, melyb�l az utols� k�t km-t v�gt�ban kellett megtenni. A gy�ztes Ali Kadym, egy kabardini m�n lett.
  �ll�t�lag egy lovas egy kabardini l� h�t�n felment a Kauk�zus legmagasabb cs�cs�ra, mely 5642 m�ter magas (Elbrusz).

copyright: horses16.gp