Egy fajta, amit egy vezreden t kihaltnak hitt a vilg
A kaszpi pni egy ismeretlen eredet, si fajta. Bizonyos kutatk szerint tle szrmazik az arab telivr is, de ezt egyelre nem tudjk bebizonytani.
A fajta kialakulsnak idejt homly fedi. Annyi bizonyos, hogy Dareiosz kirlynak a Kr. e. 5. szzadban volt a kaszpihoz hasonl - esetleg kaszpi - pnikbl ll fogata.
A fajtt krlbell ezer ve kihaltnak tekintettk, de 1965-ben egy kutatcsoport felfedezett nhny egyedet a Kaszpi-tenger krnykn. A teljes partvidkrl - amely egy kb 3000 km-es sv - mindssze 50 egyedet szedtek ssze, ami szinte kizrja, hogy a megmaradt llomny tisztavr. 1965 s 1970 kztt 7 kancval s 6 mnnel tenysztettk a fajta megmentsre alaptott Moruzsabad mnesben. A fajta gyors elszaportst megneheztette, hogy a kanck ells utn sokszor egy egsz vig nem srlanak. rdekes, hogy az jonnan tenysztett egyedek kisebbek, mint a szabadbl befogott sk. Ez a tny is altmasztja, hogy a vadon megtallt llomny nem tisztavr, hisz ahogy egy egyedben n a kaszpi pni vrhnyad, gy cskken a mrete. Valszn, hogy a fajtiszta kaszpi pni mindssze 90 cm-es marmagassg volt.
A kaszpi pni mig veszlyeztetett fajta, de mr nem ll a kihals szln. Moruzsabadon kvl Nagy-Britanniban, Ausztrliban, j-Zlandon s az USA-ban tenysztik.
Rviden
Vrmrsklet: melegvr
Marmagassg bottal: 101-122 cm (pni)
Szn: pej, szrke, srga, ritkn fekete
Felpts: kis fej, hossz, velt nyak, ers, fejlett mar, dlt vllak, rvid ht, ers far, kzepesen hossz, ers lbak, aclos pataszerkezet
Jellemzk: gyors, ltalban j ugrkpessggel rendelkezik
Hasznosts: nyereg alatt s fogatban
Szrmazsi hely: Irn
Eredet: trtnelem eltt
lettere: sivatag
rdekessg
A kaszpi pni hat hnapos korra majdnem a teljes marmagassgt elri. Ezutn csak minimlis, fknt szlessgbeli s hormonok okozta nvekeds jellemz. Az egyedek 18 hnaposan vlnak ivarrett.
A kaszpi pni kitn ugrkpessggel rendelkezik. Ezt a tulajdonsgt nem tudni, honnan rklte.
(c) horses16.gp (c) |